Katonák lőtték le a szenvedőket: 112 éve pusztította el San Franciscót a földrengés és a tűz
2018. április 18. 15:21 Múlt-kor
„A legszörnyűbb dolog, amit láttam, egy rendőr és mások hiábavaló küzdelme volt, hogy kimentsenek egy égő roncsok közé ragadt férfit. A tehetetlen férfi ezt egészen addig szótlanul nézte, amíg a tűz el nem érte a lábát. Ekkor felsikoltott, és könyörgött, hogy lőjék agyon.”
Korábban
Így számolt be az 1906. április 18-i San Franciscó-i földrengés és az azt követő tűzvész megrázó pillanatairól a katasztrófa idején a városban tartózkodó Saint Louis-i sörgyár-tulajdonos, Adolphus Busch. Már a Richter-skála szerinti 7,8-8,3-as erősségű, egy percen át tartó földrengés is nagy károkat okozott, az igazi pusztítás azonban csak ezután következett.
A földmozgások következtében megrepedt gázvezetékek miatt több helyen tűz ütött ki, miközben a város megrongálódott vízvezeték-hálózata alkalmatlanná vált a lángok eloltására. Ráadásul nagyon kevés tűzoltókocsi állt rendelkezésre, így a polgármester a közelben állomásozó reguláris katonai alakulatokhoz fordult segítségért, akikhez a haditengerészet erői, valamint önkéntesek is csatlakoztak.
A tűz villámgyorsan terjedt a városban, és a kétségbeesett tűzoltók a lángok megfékezése érdekében több háztömböt is felrobbantottak. Ez azonban legtöbbször csak rontott a helyzeten. Előfordult, hogy a katonatisztek az égő épületekben ragadt, teljesen reménytelen helyzetben lévő emberek lelövésére is parancsot adtak, hogy megakadályozzák további szenvedésüket.
A lángokat csak április 23-ra sikerült teljesen eloltani. San Francisco romokban hevert. A természeti erők tombolása közel 30 ezer épületet tett a földdel egyenlővé. Az anyagi kár mértéke a becslések szerint mintegy 400 millió dollárt tett ki. Az áldozatok száma a földrengés pusztító erejéhez képest viszonylag alacsony volt, mivel a 400 ezres lakosság több mint felét sikerült kitelepíteni a közelben felállított ideiglenes szállásokon. A hatóságok 498 halálos esetet jegyeztek fel, az újabb kutatások azonban már 3000-re teszik a földrengés és annak utóhatási következtében elhunytak számát.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- A hidegháború törte össze a Los Angeles-i olimpiáról szőtt álmainkat
- Egy félsziget, két külön világ: az örök békétlenségre ítéltetett Korea
- Földön túli amerikai örömmámor, avagy így hódította meg a Holdat az Apollo–11 legénysége
- Váratlanul érte Irán utolsó uralkodóját a nép elsöprő dühe
- Mennyei manna tartotta életben Nyugat-Berlin szovjet blokád alatt sínylődő lakóit
- Forródróttal a hidegháborúban, avagy így tartotta egymást sakkban a két nagyhatalom
- A hírszerzés csődje, avagy így bukott meg a Castro-rezsim ellen szőtt mesterterv a Disznó-öbölben
- 10 tény a berlini falról
- „Tűzzel küzdünk… Engedjetek ki… Meg fogunk égni…” – Ötvenöt éve történt az Apollo–1 tragédiája
- Magyar „aranyásók” a Vadnyugaton 16:20
- Kecskeméten tudott igazán kiteljesedni a nagybányai művésztelep alapítója 13:20
- Belügyminiszterek a csőszkunyhóban, avagy Rajk László és társai koncepciós pere 08:50
- Befejeződött az áprilisban mozikba kerülő Most vagy soha! forgatása tegnap
- Máig rejtély, honnan származik a „magyar Rolling Stones” neve tegnap
- Richter Gedeon emlékére bocsát ki új érmét a Nemzeti Bank tegnap
- Robbantásokkal pusztították el a Sztálin-szobor útjában lévő templomot tegnap
- Az irodalom és a kertészet történelmi kapcsolatát vizsgálják meg Budapesten tegnap
