Kastélyában évente akár ötezer beteget is fogadott Batthyány-Strattmann László

Batthyány-Strattmann László, a „szegények orvosa”

Főnemesből orvos

Batthyány-Strattmann Lászlót szülei politikai pályára szánták és ennek megfelelően nagyon alapos oktatásban részesítették. László azonban a bécsi egyetem és az orvosi kar elvégzése mellett döntött, doktori oklevelét 1900-ban kapta meg. Sokoldalú képzettsége és a rokontudományokban való jártassága a későbbiekben gyakorló orvosként vált hasznára.

Már 1898-ban megalapított köpcsényi birtokukon egy húsz ágyas kórházat, amelyet aztán 120 ágyasra bővített és korszerűen berendezett. Diplomája megszerzése után általános orvosként tevékenykedett, elsősorban a népbetegségek érdekelték, 1907-ben kidolgozta a tuberkulózis róla elnevezett specifikus bőrreakcióját, és a rossz táplálkozás szerepét is kimutatta a fertőzés terjedésében.

A korszak orvostársadalma érzékennyé vált a szociális kérdések iránt. A kutató orvosok mellett egyre nagyobb számban megjelenő gyakorló orvosok a városi és vidéki körzetekben közvetlenül megtapasztalhatták a szociális problémákat, emellett a tudományos felfedezések eredményeit betegeiken tudták hasznosítani.

A századfordulóra a szemorvoslással kapcsolatos kutatások nagyot léptek előre, a vizsgálati módszerek és eszközök, a műtéti technikák nagy átalakuláson estek át. A kor szemészeti újdonsága az elektrofiziológiai és a mikroszkópos szemfenékvizsgálat volt, a kutatók a 20. század elejére a látási mechanizmusokról is pontosabb ismereteket szereztek.

A köpcsényi kastély (Kép forrása: Wikimedia Commons / Thaler Tamás/ CC BY-SA 3.0)

A magyar szemészek is hozzájárultak az eredményekhez, így például Grósz Emil, aki a falusi szegény lakosság körében dúló trachomajárvány (kötőhártyagyulladás) terjedését vizsgálta és az egészségügyi felvilágosítás fontosságára hívta fel a figyelmet.

Ebbe a világba lépett be Batthyány-Strattmann, aki a bécsi iskola neveltje és Grósz Emil barátja volt. Először általános orvoslással foglalkozott, majd a szembajokra specializálódott és kiváló szemorvossá képezte magát.

Szaktudása mellett közvetlensége, segítő szándéka, a jótékonykodás iránti elkötelezettsége is népszerűvé tette, a meggyógyítottak körében sok csodálója akadt. Népmesei hősként tekintettek a „szegények orvosára”, aki fizetségül annyit kért, mondjanak el érte egy Miatyánkot.

Kórházi naplójából kiderül, hogy azokat a rászorulókat gyógyította, akik egyáltalán nem, vagy csak kuporgatott pénzük feláldozása árán jutottak volna ellátáshoz. Mivel a korszakban nem létezett betegbiztosítás, a legelesettebbeknek nem sok esélyük volt a gyógyulásra, ezért is töltött be hiánypótló szerepet Batthyány-Strattmann kezdeményezése. Ahogy írják róla „az ő szívében már gyakorlatilag élt a társadalombiztosító intézet”.

1. Főnemesből orvos
2. Köpcsényből Körmendre

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról