Kannibalizmushoz folyamodtak 1847 telén a Sziklás-hegységben ragadt telepesek

Családok ekhós szekéren

Az Oregon-ösvény kiindulópontja a Missouri állambeli Independence városa volt. 1846 tavaszán mintegy 500 család kelt útra, jobbára szekereken, ám többségük továbbra is az ismert útvonalat szándékozta követni. Az észak-karolinai születésű, 60 éves George Donner és az ír születésű, 45 éves James F. Reed is innen indultak el családjaikkal és alkalmazottaikkal, összesen 32-en – meglehetősen későn, május 12-én.

A nyugatra vezető legbiztonságosabb utakon is kritikus szempont volt az időzítés: ha túl korán indultak el, a magasabb fekvésű területeken nem volt elég tavaszi hajtás, amelyet igásállataik legelhettek, ha pedig túl későn, a több hónapos, lassú út során azt kockáztatták, hogy a hegyekben éri őket a tél, amikor a hó elzár minden lehetséges útvonalat.

A Donner és Reed családok, valamint a velük együtt haladók július 12-én találkoztak először Hastings szórólapjával, amelyen rövidebbnek titulált útját ajánlotta. A férfi azt állította, a Fort Bridger nevű kereskedőállomáson (a mai Wyoming államban) fogja várni azokat, akik ezen az úton kívánnak haladni.

A karaván nagy része úgy döntött, a járt úton halad tovább, egy kisebb részük azonban Hastingsnek hitt. E csoport fiatalabb tagjainak nagy része európai születésű bevándorló volt, akiknek tapasztalt vezetőre volt szükségük. A régóta Amerikában élő Reed természetes vezetőnek látszott, de diktatórikus modora sokakban keltett visszatetszést. A jóval megfontoltabb, idősebb, ráadásul született amerikai Donner lett így egyezményesen az új útvonalra térő csoport vezetője.

Habár gyakran nevezi az irodalom „úttörőknek” az ekkoriban nyugat felé tartókat, többségük nem rendelkezett ismeretekkel sem a terepről, sem a vadonban való túlélésről, sem pedig az őslakosokkal való kommunikáció szabályairól.

Mire az utókor által Donner-társaságként ismert telepesek megérkeztek Fort Bridgerhez, Hastings már továbbállt az úgynevezett Harlan-Young-társasággal, azonban hagyott hátra üzeneteket, amelyekben arra biztatta a Donner-társaságot, kövessék a nyomaikat. A Donner-társaság augusztus első napjaiban, 11 nap hátránnyal indult el a Harlan-Young-társaság nyomában. Több, a térséget éppen bejáró ember is figyelmeztette őket, hogy inkább ne kövessék Hastingst, mivel az út nem mindenhol járható.

1. Reménnyel teli utazók
2. Családok ekhós szekéren
3. Halmozódó nehézségek
4. A vadnyugat kannibáljai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?