Iszlám érméket rejtett a viking pajzsdudor

A trondheimi Természettudományi és Régészeti Múzeum (NTNU) szakemberei 950-re datálták a kardot, s a vizsgált leletanyagban egy pajzsmaradványt is sikerült azonosítani. "Fogalmunk sincs, hogy kié lehetett a fegyver, annyit tudunk róla, hogy világlátott ember volt" - közölte Ingrid Ystgaard, a múzeum régésze.

A radiográfiai vizsgálat szerint a kard élén egy felirat látható, amely arról árulkodik, hogy a fegyvert Skandinávián kívül gyártották. Az olyan kardok, amelyeket felirattal láttak el, nagyon ritkák voltak a korban, s magas minőséget képviselnek, hacsak nem másolatok.

A pajzsdudorban (umbo) egy bőrerszény volt, amelyben számos iszlám érme rejtőzött - szakértők szerint ez egy újabb érv amellett, hogy a pajzs tulajdonosa sokat utazhatott kontinensszerte. Az egyik magyarázat szerint az érmék a mai Spanyolországból származhatnak: miután az arabok (mórok) Tárik vezetésével 711-ben meghódították az Ibériai-félszigetet, a 800-as években a norvég vikingek is elárasztották a területet, s végigrabolták a spanyol városokat.

De az is elképzelhető, hogy az érmék a volgai kereskedelmi utakon keresztül jutottak a mai Norvégiába. A 9. század végére a varég befolyás fontos tényezővé vált a kelet-európai kereskedelemben, hiszen a fontos víziutakon, köztük a Volgán és a Dnyeperen elsősorban az ő hajóik szállították az árukat - talán éppen érmékkel fizethettek a rabszolgákért, a szőrméért vagy éppen a rozmáragyarért.

Az archeológusok szerint számos jel árulkodik arról, hogy a sír, ahonnan a kard is előkerült, viking harcosé volt. Azontúl, hogy kardjával és pajzsával együtt temették el, a pajzsdudoron vágásnyomok (kardé vagy harci baltáé) láthatók. Az, hogy a férfi harc közben esett el, vagy természetes úton hunyt el, egyelőre nem tudni, ahogy azt sem világos, ki volt és mit keresett Skaunban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült