II. József fontos szöget ütött a jobbágyság intézményének koporsójába

A felvilágosult abszolutizmus eszközeivel uralkodó Mária Terézia 1767-ben kiadott úrbéri rendeletével szabályozta a jobbágyok helyzetét. A királynő azért kényszerült erre pátensben, mert a magyar rendi országgyűlés elutasította a kérdés megvitatását.

Korábban a szokásjog rögzítette a földbirtokosok és a jobbágyok kapcsolatát, tág teret adva a visszaéléseknek. Az egész birodalomra érvényes rendelet egységesítette és sokban enyhítette a jobbágyság terheit. Egyben biztosította állami adóképességüket, és nem utolsó sorban a hadsereg utánpótlását, a helyben maradó, el nem vándorló parasztság révén.

Az 1767 januárjában megjelent urbárium az egész telekkel rendelkező jobbágyokat évi 52 nap igás robot vagy 104 nap kézi robot teljesítésére kötelezte, a kilencedet - a földesúrnak fizetendő kilencedik tizedet - évi egy aranyforintban határozta meg. A rendelet sok vidékeken, ahol a jobbágyokat az előírtnál magasabb robottal sújtották, könnyebbséget jelentett, másutt viszont a terhek, és így az elégedetlenség növekedéséhez vezetett.

Mária Terézia 1780-ban bekövetkezett halála után a reformszándékoktól áthatott, a birodalmat korszerűsíteni akaró II. József került a trónra. A jobbító szándékú, energikus, ám kompromisszumokra képtelen uralkodó anyja pátensében csak az első lépést látta abban az irányban, hogy a jobbágyokat is fölemeljék emberi méltóságába.

1785-ben kiadott rendeletében véget vetett az örökös jobbágyságnak. Ez megszüntette a jobbágy elnevezést, a jobbágyok ezután földesuruk engedélye nélkül költözhettek, házasodhattak, szabadon tanulhattak mesterséget és járhattak iskolába. Sem őt, sem családtagjait nem kötelezhette földesura személyes szolgálatra, ingó javaival szabadon rendelkezhetett, telkétől törvényes ok nélkül nem foszthatták meg, sérelmes ügyeiben a vármegyétől kaphatott ügyvédi segítséget.

Jóllehet II. József 1790-ben halálos ágyán kénytelen volt reformintézkedéseinek nagy részét visszavonni, a jobbágyrendelet és a szabad vallásgyakorlatot biztosító türelmi rendelete életben maradt. Az 1767-es Urbárium hosszú időre az úrbéri viszonyok alapja maradt, a francia forradalom kitörése után a központi hatalom már óvakodott minden újítástól. A jobbágyság intézményét végül az 1848-as április törvények törölték el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Kádár

• Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály
• Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
• Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt
• Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?