II. József fontos szöget ütött a jobbágyság intézményének koporsójába
2017. augusztus 22. 13:36 MTI
232 éve, 1785. augusztus 22-én írta alá II. József rendeletét az örökös jobbágyság megszüntetéséről. Ez megszüntette a jobbágy elnevezést, a jobbágyok ezután földesuruk engedélye nélkül költözhettek, házasodhattak, szabadon tanulhattak mesterséget és járhattak iskolába.
Korábban
A felvilágosult abszolutizmus eszközeivel uralkodó Mária Terézia 1767-ben kiadott úrbéri rendeletével szabályozta a jobbágyok helyzetét. A királynő azért kényszerült erre pátensben, mert a magyar rendi országgyűlés elutasította a kérdés megvitatását.
Korábban a szokásjog rögzítette a földbirtokosok és a jobbágyok kapcsolatát, tág teret adva a visszaéléseknek. Az egész birodalomra érvényes rendelet egységesítette és sokban enyhítette a jobbágyság terheit. Egyben biztosította állami adóképességüket, és nem utolsó sorban a hadsereg utánpótlását, a helyben maradó, el nem vándorló parasztság révén.
Az 1767 januárjában megjelent urbárium az egész telekkel rendelkező jobbágyokat évi 52 nap igás robot vagy 104 nap kézi robot teljesítésére kötelezte, a kilencedet - a földesúrnak fizetendő kilencedik tizedet - évi egy aranyforintban határozta meg. A rendelet sok vidékeken, ahol a jobbágyokat az előírtnál magasabb robottal sújtották, könnyebbséget jelentett, másutt viszont a terhek, és így az elégedetlenség növekedéséhez vezetett.
Mária Terézia 1780-ban bekövetkezett halála után a reformszándékoktól áthatott, a birodalmat korszerűsíteni akaró II. József került a trónra. A jobbító szándékú, energikus, ám kompromisszumokra képtelen uralkodó anyja pátensében csak az első lépést látta abban az irányban, hogy a jobbágyokat is fölemeljék emberi méltóságába.
1785-ben kiadott rendeletében véget vetett az örökös jobbágyságnak. Ez megszüntette a jobbágy elnevezést, a jobbágyok ezután földesuruk engedélye nélkül költözhettek, házasodhattak, szabadon tanulhattak mesterséget és járhattak iskolába. Sem őt, sem családtagjait nem kötelezhette földesura személyes szolgálatra, ingó javaival szabadon rendelkezhetett, telkétől törvényes ok nélkül nem foszthatták meg, sérelmes ügyeiben a vármegyétől kaphatott ügyvédi segítséget.
Jóllehet II. József 1790-ben halálos ágyán kénytelen volt reformintézkedéseinek nagy részét visszavonni, a jobbágyrendelet és a szabad vallásgyakorlatot biztosító türelmi rendelete életben maradt. Az 1767-es Urbárium hosszú időre az úrbéri viszonyok alapja maradt, a francia forradalom kitörése után a központi hatalom már óvakodott minden újítástól. A jobbágyság intézményét végül az 1848-as április törvények törölték el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap