Így hódította meg egy westernszínész a Fehér Házat
2019. február 6. 18:24 MTI
108 évvel ezelőtt, 1911. február 6-án született Ronald Reagan, az Egyesült Államok 40. elnöke. A kisemberből lett államférfi az amerikai álom mítoszának megtestesítője, az USA történetének egyik legnépszerűbb elnöke.
Korábban
Ronald Reagan 1911. február 6-án született az Illinois állambeli Tampicóban. A konzervatív eszme élharcosa demokrata érzelmű családban nőtt fel, amelyben nagy tisztelet övezte Franklin D. Roosevelt elnököt. Cipőkereskedő apja, az ír származású katolikus John Edward Reagan alkoholizmusa miatt protestáns anyja, Nelle Reagan tartotta össze a családot. Az albertai Eureka College hallgatójaként szociológiát és közgazdaságtant tanult. A harmincas években rádióbemondó, majd sportriporter volt. Színészi karrierjét 1937-ben kezdte el a hollywoodi álomgyárban. Főként westernfilmekben játszott, főszerepet ritkán kapott. A II. világháborúban 1942-től 1946-ig a haditengerészeti légierőnél szolgált, és századosi rendfokozatig vitte.
Első feleségét, Jane Wyman színésznőt 1940-ben vette el, és kilenc évvel később vált el tőle. Második hitvesével, Nancy Davisszel - aki férje élete végéig hű társnak bizonyult - 1952-ben kötött házasságot. Az ötvenes években és a hatvanas évek elején a televíziós szakmában dolgozott, és egy ideig a Filmszínészek Egyesületének az elnöke volt. A hatvanas évek közepén kezdett politizálni, ekkor már republikánus nézetekkel. 1967-ben megválasztották Kalifornia állam kormányzójának. A posztot 1974-ig töltötte be. Kalifornia ekkor lett az Egyesült Államok legfejlettebb állama.
Ronald Reagant 1980-ban választották meg az Egyesült Államok elnökének. Hatvankilenc éves volt ekkor, az Egyesült Államokban még sosem választottak meg ilyen idős elnököt. 1984-ben újra indult az elnöki posztért, és óriási arányú győzelmet aratott a demokrata párti Walter Mondale felett, aki az 50 állam közül csak szűkebb pátriájában, Minnesotában tudta megelőzni ellenfelét. 1981 márciusában merényletet kísérelt meg ellene John W. Hinckley, akit beszámíthatatlannak talált a bíróság. Hinckley azt vallotta, hogy tettével Jodie Foster színésznőnek akart imponálni.
Reagan 1983-ban állt elő - részben Teller Ede atomfizikus sugallatára - a csillagháborús programnak nevezett Stratégiai Védelmi Kezdeményezéssel. Ugyanabban az évben katonákat küldött a karib-tengeri Grenada elfoglalására, ahol baloldali puccs döntötte meg a helyi kormányt. 1986-ban amerikai gépek bombáztak líbiai célpontokat, megtorlásul egy nyugat-berlini diszkóban elkövetett, két amerikai katona életét kioltó robbantásos merényletért. Reagan 1987-ben Nyugat-Berlinben a gyűlöletes berlini fal előtt elmondott híres beszédében felszólította Mihail Gorbacsov szovjet vezetőt: „Mister Gorbacsov, bontsa le ezt a falat.”
Reagan legnagyobb ballépése az úgynevezett Irán-kontra botrány volt második elnöksége idején, amikor Amerika titokban fegyvereket adott el Iránnak, s a befolyt pénzből a nicaraguai baloldali sandinista kormány ellen harcoló kontrákat támogatta fegyverrel. Reagan tagadta, hogy tudott volna az ügyletről. A gazdaságpolitikája, a „reaganomics”, a neokonzervatív Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász tanításain alapult. Hivatalba lépése után az amerikai történelem legnagyobb arányú jövedelemadó-csökkentését hajtotta végre. Költségvetési szigort hirdetett, távozásakor mégis óriási deficitet hagyott maga után 1989 januárjában.
Visszavonulása után Reagan egy ideig a National Review című konzervatív lap szerkesztőbizottságának vezetője volt. 1994 novemberében felfedte, hogy megtámadta az Alzheimer-kór, amely pusztítja az agysejteket és tudatvesztést okoz. Reagan élete utolsó hónapjaiban már a feleségét sem ismerte fel, Nancy szavai szerint elérhetetlen távolságba került. 2004. június 5-én, tüdőgyulladás következtében hunyt el.
A meggyőződéses antikommunista Ronald Reagan a békeidők egyik legnagyobb arányú fegyverkezésével, csillagháborús programjával kifullasztotta és a csődbe taszította az általa a gonosz birodalmának nevezett Szovjetuniót, és előkészítette a kommunizmus bukását. Tisztelői Reagan elnök érdemének tulajdonítják, hogy a Nyugat egyetlen lövés nélkül megnyerte a hidegháborút. Konzervatív forradalma átalakította a Republikánus Pártot, amely még ma is a hatása alatt áll. A Republikánus Pártban az ország egységét az 1861-65-ös polgárháborúban megőrző, rabszolga-felszabadító Abraham Lincoln után Reagan a legnépszerűbb elnök.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor történelmi magazin
- Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
- Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
- Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
- A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
- Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról
- Imre herceg sírjánál már az elhunyta után számos csoda történt 20:20
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen 19:35
- Bővelkedett szokatlan választásokban az amerikai történelem 19:05
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton 18:05
- Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet 14:20
- Lőporoshordóival könnyedén a levegőbe repíthette volna a Westminster-palotát Guy Fawkes 09:50
- Máig megoldatlan a Mary Celeste kísértethajó rejtélye 08:20
- Az utolsó inka uralkodó nevét vette fel a perui szabadságharcos, Túpac Amaru tegnap