Így hangzik egy 3700 éves fogyasztói panasz Babilonból
2015. március 2. 08:38
Sokan átélhettük már a pillanatot, amikor a futár megérkezése után kinyitjuk a várva várt küldeményt, de annak minőségét látva azonnal égnek áll a hajunk. Nos, ez nem volt másként 3700 évvel ezelőtt sem. A londoni British Museumban található egy i. e. 1750 körül készült babiloni agyagtábla, amelyen a vevő két rézércszállítással kapcsolatos panaszait jegyezte le.
Korábban
A Nanni nevű megrendelő az eladónak, Ea-nasirnak egy agyagtáblára írt üzenetében arról panaszkodik, hogy a rézércszállítmányok rossz minőségűek és sérültek voltak, késve, ráadásul rossz helyre érkeztek.
A dühös Nanni panaszos levele így hangzik:
„Amikor találkoztunk, a következőket mondtad nekem: »Odaadom neked Gimil-Sin kiváló minőségű rézöntvényeit.« Ezt ígérted, ám ígéreted nem teljesült. Mikor megérkezett a kevésbé kiváló áru, ezt mondtad: „Ha akarod, vidd, ha nem kell neked, menj innen!”
Mégis minek nézel te engem, hogy egy olyasvalakit, mint én, ilyen megvetéssel illetsz? Elküldtem egy emberem, hogy visszakövetelje a pénzemet, amelyet letétbe helyeztem nálad, ám te többször is üres kézzel küldted vissza. Van még valaki a Telmunnal kereskedők között, aki így bánik velem? Egyedül csak te kezelted az üzeneteimet ily megvetéssel.
Ezt követően nem fogadok el bármilyen rezet tőled, csakis olyat, ami megfelelő minőséggel bír. A jövőben az árut a saját udvaromon fogom kiválogatni, és élni fogok visszautasítási jogommal azért, mert ilyen lekezelően bántál velem.”
Az Úr városában feltárt ékírásos agyagtábla igen különleges, hiszen kevés ehhez hasonló tartalmú maradt fenn, de a következő szófordulat miatt is egyedinek nevezhető: „a Telmunnal kereskedők”. Telmun (vagy ismertebb nevén Dilmun) egy államközösség volt egy Perzsa-öbölben található szigeten, amely ma a Bahreini Királyság. A korszakban az „alik Tilmun” megnevezés (jelentése: „aki Dilmunba megy), azokra a kereskedőkre vonatkozott, akik a Perzsa-öböllel voltak kapcsolatban, s elképzelhető, hogy a levélben említett réz is onnan származik.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Buborékfújók, csirkelábak és elkapott pillanatok: budapesti streetfotók az 1970-es évekből 18:09
- Nem sokon múlt, hogy az 1838-as árvíz négy évtizeddel később megismétlődjék 17:12
- Először láthatja a nagyközönség Darwin számos emléket tartalmazó utazóládikáját 15:51
- Feltárták I. Ferenc francia király 16. századi teniszpályáját 14:28
- Munkásai keresztnevén szólíthatták a farmernadrág atyját, Levi Strausst 12:31
- Híres testvérek árnyékában – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma 11:59
- Felújításra kerül a drámarajongó Marie Antoinette saját színháza Versailles-ban 11:51
- Napóleon ellenállás nélkül térhetett vissza trónjára Elba szigetéről 10:52
