Idegenkezűségre gyanakodtak, de az elfogadott álláspont szerint öngyilkos lett Teleki László

A halál következményei

A fent felsoroltak egyike sem nyert bizonyítást Teleki halálának okaként. A letartóztatott Tury Imrét a vizsgálat tisztázta, ugyanis Thaisz Elek rendőrfőnök megállapítása szerint nem volt köze a halálesethez.

Ami a fegyverszállítmányokat illeti, emigrációs évei alatt tudunk hasonlókról, de bécsi szabadon engedését követően Teleki nem tartotta a kapcsolatot Ausztria külső ellenségeivel – már csak azért sem mert minden lépését figyelték a császári hatóságok.

Párbaja Madarász Józseffel – aki később egyébként a magyar történelem legtöbbször mandátumot nyert országgyűlési képviselőjévé vált – minden bizonnyal kitaláció és a nemcsak Telekit, de a fontos külföldi vendégeket is figyelő rendőrség szerint a szigetországi bankárok fel sem vették a kapcsolatot a gróffal (a felvetéseket Szabad György Miért halt meg Teleki László? című munkájában foglalta össze).

Halálának egyes mozzanataival kapcsolatban néhol még ma is felvetődik a gyilkosság gyanúja. De azokat, mint például a szokatlan szögből önmaga ellen fordított pisztoly, egy öngyilkossági mozzanatba is be lehet illeszteni.

A Teleki halálával kapcsolatos polémia nagyban hasonlít gróf Széchényi Istvánéra – többek között a furcsán tartott pisztolyok esetében is, de ami leginkább életben tartja mindkettejük meggyilkolásának teóriáját az a „cui prodest?” motívuma. Ugyanis az ókori „kinek használ?” kérdésre adott válasz alanya ha közvetetten is, de gyanússá szokott válni.

Hiszen mindkét esetben sokak szerint a bécsi udvar malmára hajtotta a vizet a jeles államférfiak kiütése a nyeregből. Teleki esetében ennek ellenérvéül szolgál a tény, hogy bár halála után egy hónappal a honatyák a Felirati Párt kisebbsége ellenére Deák javaslata mellett szavaztak 155:153 arányban, az uralkodó azt is elutasította.

Mi az igazság?

Így leszögezhetjük, hogy nemcsak a nyomozás, de az ítélő utókor is az öngyilkosságot tartja Teleki László halálokának. A történettudomány mellett már a kortársak is gyenge idegzetéről és az őt 1848 óta haláláig gyötrő hontalanságáról tartották számon.

Barátai egymás közti levelezéseiben sokszor említést tesznek erről, sőt nem egy helyen írják, hogy Teleki panaszkodott nekik lelkiállapotáról melyet olyan borúsnak talált, hogy többször emlegette: maga ellen fordítja fegyverét. A legtöbb ilyen Jósika Miklós és Kossuth levélváltásaiban található, de hozzá kell tenni, hogy a romantikus regényíró 1861 május 8. utáni első felindultságtól fűtött levelében képtelenségnek tartja a gróf öngyilkosságát.

Ahogy a többi emigránst, először Telekit is nagy csalódottsággal töltötte el, hogy hazatérve nem az 1849-es függetlenségi hangulatot találta, hogy változtatnia kell mindazon amiért 12 év emigrációjában küzdött. Azért, hogy a képviselőcsoport élére állhasson, már egy  „kibővítendő 1848-as” alapokon nyugvó álláspontot kellett hangoztatnia.

Bár a Határozati Párt képviselői többséget alkottak, de Teleki már ebben is az egységes nemzeti akarat hiányát látta. Számára a magánéleti és az erkölcsi-politikai dilemmákból csak az önmagára leadott végzetes lövés jelentette a kiutat (Teleki hangulatváltozásairól Horváth Zoltán róla írt munkájából tudhatunk meg többet).

Öngyilkossága összeköthető a 80 évvel később, április 3-án dördülő lövéssel is, amely a grófi család egy másik kiváló sarjával végzett. Kísérteties, hogy Teleki László oldalági rokona, a szintén kulcsfontosságú döntés előtt álló, egyaránt az ország politikája élén álló államférfi, Teleki Pál miniszterelnök is hasonló indíttatásból vetett véget önkezűleg életének.

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és műödtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

1. Teleki hazatér
2. Gyilkosság, vagy öngyilkosság?
3. A gyanúsítottak
4. A halál következményei

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. A közjogi rendszer átalakítása Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• A bölcs „tolmács”
• Az én 89-em
• A Kádár-rendszer darázsfészke
• Moderata durant: az önmérséklet megedz
• A kór újra támad
• Kormányzás ellenszélben
• Antall József közelről