Idegenkezűségre gyanakodtak, de az elfogadott álláspont szerint öngyilkos lett Teleki László
2021. május 8. 14:27 Csernus Szilveszter
Korábban
Gyilkosság, vagy öngyilkosság?
Ám az 1861-es év első hónapjai megmutatták, hogy az ismét összehívott országgyűlés okozta politikai hangulatban egy ilyen ember, mint Teleki nem maradhat semleges. A nép által ünnepelt hazatérő márciusi leveleiből kitűnik, hogy engedni akart a nyomásnak és bekapcsolódni a politikába.
Azzal, hogy Őfelsége által aláírt meghívót kapott az Országgyűlés Főrendiházába, annak minden protokolláris formalitása ellenére feloldozva érezte magát az alku politikára vonatkozó része alól. Végül a népképviseleti alsóház tagja lett: az 1848-ban szintén őt választó abonyi körzet mandátumát nyerte el.
Mint ismeretes a ház két pártra szakadt a kérdésben, hogy miként üzenjenek az uralkodónak (a válasz egyébként egyértelműen nemleges volt): tárgyalópartnerként „felirat”, vagy a nemzet elszántságát tükröző és a törvénytelen uralkodó kérését elutasító „határozat” alakjában. Ferenc József ugyanis azt várta, hogy a pesti országgyűlés majd megválasztja követeit a bécsi Birodalmi Tanácsba.
A Teleki mögé felsorakozó Határozati Párt egyértelmű fölényt tudhatott magáénak Deák Ferenc Felirati Pártjával szemben. Az érdemi vitát május 8-ra tűzték ki a honatyák, amikor minden megváltozott: a határozati párti házelnök, Ghyczy Kálmán Teleki gyászhírével kezdte az ülést.
A látszólag egyértelmű öngyilkosság mellett azonnal felmerült nemcsak az idegenkezűség, hanem az öngyilkosságba hajszolás gyanúja is. Könnyű belátnunk: a haynaui megtorlógépezet által már halálra ítélt, a császártól feltételes kegyelmet kapó, a függetlenséget hangoztató politikust, miután a Határozati Párt élére törése után éppen egy nappal legfontosabb beszéde és javaslata előtt holtan találják dolgozószobájában – sokaknak eszébe jutott volna az idegenkezűség gyanúja. A fővárosi rendőrség már a végzetes napot követően megkezdte a nyomozást, máig meghagyva a kételyt a gróf öngyilkosságát illetően.
A reggeli órákban már nagy volt a nyüzsgés a Szervita téri Teleki Palota első emeletén, a grófi család fővárosi rezidenciájában. Pest rendőrfőkapitánya és főügyésze mellett két sebész főorvos és egy fegyverszakértő is a helyszínen várta a Ghyczy vezette országgyűlési képviselőcsoportot, akik fagyos tekintettel siettek a tragédia helyszínére. Az említettek javaslatára Mayer György fotográfussal négy helyszíni felvételt is készítettek – első alkalommal egy magyarországi nyomozás során, amiért a magyar kriminalisztika is korszakhatárként tekint a gróf halálára.
Természetesen ezek a felvételek csak mintegy kiegészítik a pontos leírást adó jegyzőkönyvet lévén, hogy a fotográfia még gyerekcipőben járt. Telekinek az íróasztalán volt félbehagyott országgyűlési beszéde és teája is, míg a székre „lerogyott” test mellett hevert pisztolya, melyet a közelben lévő díszdobozból vett ki. Jobb kezének két ujját öve alá dugta, míg bal keze a mellkasán nyugodott, a golyó ütötte lyuk közelében. A halálos lövés (mely a ballisztikai vizsgálat szerint a pisztolyából lett kilőve) állva érte a grófot: a pisztolygolyó balról-felülről hatolt be a bordák között és érte el a szívet majd tovább folytatta pusztítását a gyomor és az ágyékcsigolyák felé.
A helyszíni szemlét az öngyilkosság gyanújában megerősödve zárták le és a későbbi boncolás, sőt a tea vegyészeti vizsgálata sem támasztotta alá az idegenkezűséget. Mindenesetre Teleki László túlzottan is nagy súlyú politikai formátum volt ahhoz, hogy ne kapjanak szárnyra hírek az esetleges meggyilkolásáról. A gyanús körülmények legerősebbike mindenesetre maga a tény, hogy éppen halála napján tárgyalták volna az 1861-es országgyűlés legfontosabb disputáját az uralkodónak küldendő határozat/felirat kérdésében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- A pestisjárvány miatt szenteltette magát pappá az opera műfajának megteremtője 20:20
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára 17:40
- 7+1 híres merénylet a történelemből 17:20
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa 17:05
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák 14:20
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját 13:20
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang 11:20
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát 09:50