2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Hősként tűrte Haynau börtönét Kossuth Zsuzsa, a sebesült katonák önzetlen ápolónője

2022. június 7. 15:01 Forrai Judit

Kossuth Zsuzsa valós, de regényes alakja egy harcos, kemény, modern nőtípust idéz elénk. Törékeny alkatával hatalmas tettetek hajtott végre. Nem rettent vissza semmitől. Átitatva a demokrácia, a szabadság szellemével, intelligenciájával nemcsak méltó szellemi társa és segítője volt Kossuth Lajosnak, de aktív politikai és szervezőmunkát is vállalt a szabadságharcban megsérült katonák kórházi ellátásában. Az elnyomás alatt a lázadás hazai szálait fogta össze, férfiakat megszégyenítő erővel szállt szembe vallatóival. Végül bátyjának sorsában osztozva hazájának elhagyására kényszerült.

Honvédtábor

Nő nemzeti színekben

„Ragyogó szépség: termete, mint hajladozó pálma, barna fürtjei alól azok a mesébe néző kék szemek villannak elő, melyek pillantásában mindig ott lebeg a parázsló tűz, s tojásdad arcán az a leírhatatlan keleti andalgás, mely hol mélabút, hol rejtélyt tükröztet, de mindig megigéz: ez annak a Kossuth Zsuzsának hű ábrázolása, ki Kossuth Lajosnak negyedik s így legkisebb húga volt s ki irattárak elfeledett s megsárgult papírjai között várja, hogy a magyar irodalom –regényírás vagy drámai művészet – őt fölfedezze” – így írt legendás alakjáról az Új Idők című lap 1935-ben.

Kossuth Zsuzsa 1817-ben született a Kossuth család nyolcadik, de az élve maradottak közül a negyedik, legkisebb leánygyermekeként. Igen élénk agyú, érdeklődő, szép ifjú hölgy lett, akit 15 évvel idősebb bátyja, Lajos gondosan taníttatott, elsősorban a haza szeretetére, nyelvekre és történelemre. Az 1831-es koleralázadásban Kossuth Lajos táblabíró kolerabiztosként mint „egészségőr” tevékenykedett, és Zsuskát (bátyja így szólította) magával vitte ezekre az „érdekegyeztető” megbeszélésekre, pedig a lány akkor még csak 14 éves volt.

Az apa elszegényedése miatt a család Pestre került, és Kossuth Lajos lett az eltartó. Zsuska besegített bátyja mindennapi hírlapírói munkájába és a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztésébe, ezenkívül lebonyolította a levelezését. Megismerkedett a kor vezető politikusaival, bátyja ismerőseivel. Mint ifjú hölgynek az első bálok döntő szerepet játszottak további életében. Kossuth börtönben volt, amikor az 1838. márciusi nagy árvízben Zsuzsa mentette és költöztette vidékre a szüleit.

Kossuth szabadulása után ismerkedett meg Zsuzsanna bátyja menyasszonyának, Meszlényi Teréziának a fiútestvérével. Rudolf egy személyben volt Fejér vármegyei követ, földbirtokos, ügyvéd és hírlapíró.  A két testvérpár – a Kossuthok és a Meszlényiek – 1841-ben házasodtak össze: először januárban Lajos Teréziával, aztán áprilisban Zsuzsanna Rudolffal.

A Meszlényi pár a sárbogárdi birtokra költözött, ahol 1842-ben Gizella, majd 1843-ban Ilona lányuk született meg. Pozsonyban 1844-ben az Országos Védegylet létrehívásánál a házaspár is megjelent, hiszen Rudolf, mint Kossuth feltétlen híve, alapítója lett a társaságnak, amely a hazai gazdaság és az ipar támogatását, megerősödését s felemelkedését jelölte meg fő céljául. A védegyleti bálon mindenki nagy érdeklődéssel figyelte, ki milyen ruhában jelenik meg. Változatlanul törékeny alakjára Zsuzsanna hófehér ruhát öltött, s hosszú zöld övébe egy hatalmas piros rózsát szúrt, így szimbolizálva a magyar nemzet színeit.

Nemcsak szép volt és divatos, de aktív politikai munkát is végzett. Fejér megyében férjével megalapította a helyi Védegyletet, amely szorgalmazta a hazai termékek fogyasztását, a magyar textilipar és a magyar mesteremberek piacképességének növelését. A megyei bálon a Védegylet nőtagjai tüntetőleg viseltek hazai kékfestőanyagból készült ruhát, Kossuth Zsuzsa is ilyen egyszerű, pöttyös mintázatú ruhát csináltatott.

Az 1845-ös országos gyűlésen ő képviselte a megyei Védegyletet, a tanácskozás írásos jelentését is ő készítette el. 1846-ban Meszlényi tagja lett Kossuth oldalán az Ellenzéki Pártnak, amikor az egyre erősödő reformmozgalom aktív politikai hangulata mindenkit reményekkel töltött el. 1848-ban épp a harmadik gyermeküket várták, amikor a 34 éves Rudolf hirtelen meghalt tüdő- és agyhártyagyulladásban.

Férje elhunytával nagy teher nehezedett Zsuzsanna vállára: a közelgő szülése (pár hét múltán adott életet fiának, Rudolfnak) és a gyász egyidejűsége mély szomorúságba, szinte depresszióba taszította. Csendben próbálta meg túlélni ezt a sötét időszakot, nem sejtve azt, hogy további élete újabb nehézségeket tartogat még a számára. A családi és politikai események gyorsan peregtek. A márciusi forradalmat a szabadságharc valósága váltotta fel. A megözvegyült Zsuzsanna idős édesanyjával és gyerekeivel Pestre költözött. Majd, a Függetlenségi Nyilatkozat után követték a kormányt és a kormányzóelnököt, Kossuth Lajost Debrecenbe.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A Kossuth család 1885-benKossuth Lajos amerikai körútja során óriási népszerűségnek örvendett Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár