Horogkeresztre cserélte a vörös csillagot Sztálin legígéretesebb tábornoka
2021. július 14. 15:05 Múlt-kor
Korábban
„Oroszországot csak az oroszok segítségével lehet legyőzni”
1941 végéig mintegy hárommillió szovjet katona esett hadifogságba. A németek kezdetben embertelenül bántak a foglyokkal, mivel Hitler így igyekezett megelőzni, hogy a német katonák a megadást válasszák ahelyett, hogy az utolsó vérükig harcolnak. Ha ugyanis a németek így bánnak a szovjet hadifoglyokkal, ők maguk sem számíthatnak semmi jóra. Másrészt Hitler a szlávokat egy alsóbbrendű faj képviselőinek tartotta, következésképpen kizárta azt a lehetőséget, hogy olyanokkal szövetkezzen, akiket embereknek is csak erős megszorításokkal tartott.
1942 tavaszától a szovjet hadifoglyok körülményei javultak, Sztálingrádnál pedig a Wehrmacht-katonák mintegy 15-20 százaléka a lelövés terhe mellett besorozott szovjet hadifoglyokból került ki, ám Hitler még mindig vonakodott széles körben igénybe venni az oroszok segítségét, annak ellenére, hogy a vezérkarból is sokan vallották az „Oroszországot csak az oroszok segítségével lehet legyőzni” elvet. Egyes történészek úgy vélik, ha a náci vezér már a háború elejétől kezdve elfogadja az orosz önkéntes hadseregek felállítását, a sztálini rendszer összeomolhatott volna.
Végül Himmler győzte meg, hogy engedélyezze Vlaszov számára az Orosz Felszabadító Hadsereg (ROA) felállítását, két hadosztállyal. A ROA csak 1944–45 folyamán, vagyis akkor szállt be a küzdelmekbe, amikor talán már a legelvakultabb nácik számára is világos volt, hogy a háborút elvesztették.
Vlaszov katonáinak számos indítéka lehetett arra, hogy csatlakozzanak egységeihez. Sokan nem felejtették el, hogy parancsnokaik megakadályozták alakulatuk visszavonulását, emberek tömegeit az értelmetlen halálba küldve ezzel, míg másoknak a barátait végezték ki a Vörös Hadsereg tisztjei a saját szemük láttára. Persze voltak, akiket a sztálini rendszer elnyomó politikája állított át a másik oldalra.
A ROA bevetése gyakorlatilag egyáltalán nem befolyásolta a háború menetét. A hadsereg 1. hadosztályát 1945 márciusában egy német hadosztállyal együtt az Oderánál vetették be, majd Csehországba, a brünni frontra irányították. Egyik hadosztályparancsnoka, Szergej Bunyacsenko Prága védelme érdekében itt átállt a németek ellen felkelő csehekhez, amit Vlaszov vonakodva bár, de elfogadott.
Ez azonban nem mentette meg egyikőjüket sem a végzetüktől. Vlaszovot végül 1945. május 12-én, a csehszlovákiai Pilsen közelében fogták el a szovjetek. A plédek alatt elrejtőző altábornagyot egyik századosa árulta el. Moszkvába szállították, ahol a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma halálra ítélte. Vlaszovot tizenegy tiszttársával együtt 1946. augusztus 2-án hajnalban, a hírhedt Lubjanka börtönének udvarán felakasztották. Az aznapi szovjet újságok az utolsó oldalon, egy rövidhírben tudatták az olvasókat a kivégzésről.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Borzasztó nyomorúságból emelkedett ki a független Libéria 19:05
- Ádáz hajsza folyt a II. világháború végén a német tudósokért 18:09
- Még egy merényletkísérlet után is a béke hangja maradt Bob Marley 16:05
- Kilenc férjével még a rekordok könyvében is szerepelt Gábor Zsazsa 14:20
- Megnyilt a látogatók előtt a Stonehenge északi párja 12:24
- Hat évtized után újra megtekintheti a publikum Gustav Klimt híres festményét 11:21
- Értetlen és ellenséges légkörben kezdődött a magyar állatorvosi oktatás 09:50
- Háborús feladatát fordította a tudomány hasznára Bay Zoltán 08:20
