Hogyan próbálták meg orvosi célra használni az állati ürüléket a középkorban?
2019. december 5. 17:37 Múlt-kor
Amikor az ember megbetegszik, sok esetben ragadtatja el magát olyan fogadkozásra, mint hogy bármit megtenne, hogy jobban legyen. Ezt természetesen ritkán gondolja szó szerint – mi történne például, ha erre az a válasz érkezne, hogy fogyasszon állati ürüléket?
Korábban
Változatos alkalmazások
Az állati ürülék orvosi célú használata (vagy legalábbis az ezzel való kísérletezés) nem ismeretlen a világ egyetlen táján sem, és a középkori Európában is előfordult.
Az efféle módszerek nem korlátozódtak természetesen Európára, és még napjainkban is van arra példa, hogy emberi gondokra az állatok salakanyagában keresik a megoldást (elsősorban a kozmetika világában).
Egy 15. századi írországi kézirat egyéb orvosi művek (például a perzsa Avicenna A gyógyítás könyve című írásának egy részlete) mellett tartalmaz egy traktust, amely teljes egészében az állati eredetű trágya gyógyításra való felhasználásáról szól.
A középkori Európában az állati ürülék rendkívül nagy mennyiségben állt rendelkezésre a mindennapokban, a szöveg szerint azonban a különféle állatok salakanyaga más-más bajok gyógyítására alkalmas.
Az írás a vesekő kezelésére a porított egérürüléket ajánlja, vagy önmagában elfogyasztva, vagy „kenőcsként a medencére helyezve, ugyanez lesz hatása.”
A rühesség ellen a kacsa székletét ajánlja: „keverd össze mézzel és lenmagkásával”, ez esetben is pakolásként külső alkalmazásra.
A disznótrágya borral való fogyasztása „elállítja a vérzést és gyógyítja az oldal fájdalmát”, míg az ember szemébe szórt fecskeürülék „eloszlatja azok ködösségét, hályogát és sötétségét”.
A baromfiszéklet „ellenszer azok számára, akik halálos mérgező növényt fogyasztottak, mint például bürköt, bolondító beléndeket, és effélét”.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap