Hideg, precíz kivégzés helyett tíz perces vérfürdő útján gyilkolták meg a cári családot a bolsevikok
2021. február 24. 14:55 Múlt-kor
Korábban
Itt az idő
Jákob Jurovszkij, a cár börtöneként szolgáló épület, az Ipatyev-ház mindössze két hete kinevezett parancsnoka 1918. július 17-én hajnali fél kettőkor bekopogott az udvari orvos, Jevgenyij Botkin szobájának ajtaján és hangosan ezt mondta: „A városban zavargások törtek ki. Mindenkit egy biztonságosabb helyre viszünk.”
Az orvos felébresztette a cári családot és szólt, hogy öltözzenek fel. A foglalkozását tekintve órásmester Jurovszkij, aki tapasztalatlan volt a kivégzések terén, úgy vélte, alaposan előkészítette és jól átgondolta az akciót. Mivel a kivégzésnek titokban kellett lezajlania, a ház pincéje tűnt a legalkalmasabb helyszínnek ehhez. A kertet semmiképp nem használhatták, hiszen akkor a lakosok láthatták volna a borzalmakat.
„A likvidálásnak gyorsnak és hatékonynak kell lennie” – hangsúlyozta az eligazításkor a kivégzőosztagnak, amelynek minden tagjához egy-egy áldozatot rendelt. Így a 11 fogolyra épp 11 hóhér jutott. Az osztag vezetője egy sor revolvert és pisztolyt pakolt ki egy asztalra: Mausert, Browningot, orosz Nagantot, és egy pár Smith & Wessont.
A cári családból, illetve a hű szolgáikból senkin sem látszódott aggodalom, amikor hajnali negyed háromkor lementek a lépcsőkön. A cár ment legelöl, karjában Alekszejjel. Jurovszkij a pincébe kalauzolta a kis csapatot, a többiek engedelmesen követték.
A parancsnok kinyitotta az ajtót az alagsori folyosó végén, amely egy boltozatos, 7×8 méteres helyiségbe vezetett. Alekszandra cárné körülnézett, amikor belépett a teljesen üres szobába. „Miért nincsenek itt székek? Hát már leülni is tilos?” – fakadt ki dühösen. Erre Jurovszkij hozatott két széket, hogy a cárné és a beteges kisfiú leülhessenek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap