2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hetekkel késleltette a Szovjetunió lerohanását Hitler balkáni „kitérője”

2021. április 6. 18:41 Múlt-kor

„A jugoszláviai katonai puccs megváltoztatta a Balkánon a politikai helyzetet. Jugoszláviát jelenleg hűségnyilatkozatai ellenére is ellenségnek kell tekinteni, ennélfogva a lehető leggyorsabban szét kell zúzni.” A magából kikelt Adolf Hitler 25. számú hadműveleti parancsában így reagált a számára kedvezőtlen jugoszláviai eseményekre. A Führer parancsait követve a német hadigépezet 1941. április 6-án mozgásba lendült és rendkívül gyorsan, mindössze 11 nap alatt térdre kényszerítette a délszláv államot.

megadás
Jugoszláv csapatok megadják magukat a németeknek (Bundesarchiv, Bild 146-1975-036-24 / Gofferjé, Leander / CC-BY-SA 3.0)

Május helyett június

A Balkán-félsziget lerohanása eredetileg nem szerepelt Hitler tervei között. 1941 elején a Führer sokkal inkább kelet, azaz a Szovjetunió felé tekintett. Miután nyugaton 1940 júniusára a Wehrmacht legyőzte Franciaország haderejét, Németország nyugati szárazföldi határai védve voltak. Hitler 1940 őszén még megpróbálta térdre kényszeríteni Nagy-Britanniát is, de a brit légteret – amelynek uralma előfeltétele lett volna egy Anglia elleni német inváziónak – a német légierőnek, a Luftwaffenak nem sikerült ellenőrzése alá vonnia.

Bár az angliai csatának nevezett légi háborúban a németek mellett a britek is komoly veszteségeket szenvedtek, légierejük, a Royal Air Force talpon maradt, és ezzel elhárította Hitler szárazföldi haderejének invázióját. A németeknek csak a Franciaországhoz közeli, Britanniához tartozó Csatorna-szigetek megszállására futotta. A Churchill vezette szigetország nem kért békét.

Az angliai fiaskó ellenére Hitler 1939-es és 1940-es hadi sikerei impozánsak voltak; Berlin óriási területek, nyersanyag és ipari potenciál felett rendelkezett. Hitler úgy okoskodott, hogy Churchill bizonyára jobban hajlik majd a békekötésre, ha a Szovjetuniót a Wehrmacht letörli a térképről.

A náci vezér egyébként már az 1925-ben kiadott Mein Kampf című könyvében megemlítette a német népnek kulcsfontosságú keleti élettér, a Lebensraum megszerzésének szükségességét. A jövőben egyre szaporodó németség földéhségének kielégítése mellett Hitler a Szovjetunió leigázásával egyben végzett volna a náci Németország legnagyobb ideológiai ellenfelének tekintett bolsevizmus fellegvárával is.

A Szovjetunió elleni támadás kezdetét 1941. május 15-re tűzték ki, ám az hetekkel eltolódott, mert a Balkánon váratlan események történtek. A Szovjetunió biztonságos lerohanásának egyik feltétele balkáni államok lojalitása volt. A német hadigépezet számára elengedhetetlen kőolajexportőr Románia, és a szintén német szövetséges Bulgária mellett Hitlernek egy németbarát Jugoszláviára is szüksége volt.

A dolgok a Führer szempontjából jól alakultak, hiszen Belgrád 1941. március 25-én csatlakozott a német–olasz–japán háromhatalmi egyezményhez, azaz szorosabbra fűzte kapcsolatait Berlinnel. A németek iránti hűségért cserébe Hitler tengeri kijáratot, a görög Thesszaloniki városát ígérte a hatalmon lévő Pál régenshercegnek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Német csapatok zsákmányolt és hadrendbe állított francia harckocsikkal kelnek át egy folyón valahol a Balkánon (Bundesarchiv, Bild 101I-173-1103-25 / Wurm / CC BY-SA 3.0)Olasz páncélautók a Balkánon (Bundesarchiv, Bild 101I-602-B1242-25A / Gliemann / CC BY-SA 3.0)A nagykorúsított II. Péter király (k) Simović tábornok (b) és Knežević  udvari miniszter társaságábanTeleki és Hitler a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozáskor, 1940 novembere

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár