Hét uralkodói kép, amely hatással volt a történelem menetére
2018. május 17. 12:28 Múlt-kor
Korábban
Nefertiti mellszobra
A történelem egyik leghíresebb műremeke, a berlini Neues Museumban található Nefertiti-mellszobor sokkal többet jelent egy szép arcnál. Szimmetrikus arca érzékisége és idomossága, telt, mosolygó ajkai és ívelt nyaka egy hús-vér nőt ábrázolnak – ezzel igencsak távol áll a korábbi hideg, rideg fáraói ábrázolásoktól. Magában foglalja a vallási fordulatot, amelyet Nefertiti és férje, Ehnaton (eredetileg IV. Amenhotep, uralkodott Kr. e. 1353-1336) fáraó véghezvittek az úgynevezett Amarna-korban.
Az egyiptomi fáraók – és ezáltal az egyiptomi nép – évezredeken keresztül több istent imádtak. Ez Ehnaton trónra lépésével Kr. e. 1353-ban megváltozott. A fáraó egyetlen isten, Aten, a Nap kultuszát tette kizárólagossá, és gyakorlatilag betiltotta a régi vallást. Az uralkodói család a hivatalos művészeten és építészeten keresztül vezényelte az Aten-kultusz propagandáját, amelynek az is része volt, hogy személyessé és egyénivé tette a hagyományosan személytelen fáraói imázst. Az új vallás a jelenre fókuszált, míg a korábbi a töretlen örökkévalóságra. Ez az új hangsúly „talán a legjobban az Amarna-kori reliefek és festészet közvetlen, dinamikus minőségében fedezhető fel,” – írja James P. Allen amerikai egyiptológus „Amarna fenséges női” című könyvében – „szemben az egyiptomi művészetre általában jellemző formalitással és statikussággal.”
Ez a vallási és művészeti forradalom azonban rövid életűnek bizonyult. Ehnaton halála után vallását elvetették, és az Aten napisten nevében készített műremekek többségét valamilyen módon újrahasznosították, vagy elpusztították. Nefertiti kísértő arca azonban tovább él.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Az első gyanúsítások után valóságos tömeghisztériává alakult a salemi „boszorkányok” pere 07:40
- Az ókorban az európai kultúráktól sem álltak távol az emberáldozatok tegnap
- Nőket védelmezett Apor Vilmos, dulakodás közben egy szovjet tiszt háromszor rálőtt tegnap
- Az ember, aki a 17. században szekérrel kívánt eljutni a Holdra tegnap
- Hogy keveredett Sisi Pest belvárosába, miközben társaival egy szarvast űzött? tegnap
- Jelentősen átformálta a Felvidék etnikai arculatát a magyarok tízezreit kiűző lakosságcsere 2021.02.27.
- Ritkán volt része boldog házasságban az Árpád-házi királylányoknak 2021.02.27.
- Az avantgárd csimpánztól a bujkáló skót királyig – ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei 2021.02.27.
