Hét uralkodói kép, amely hatással volt a történelem menetére
2018. május 17. 12:28 Múlt-kor
Korábban
Francisco Goya: IV. Károly spanyol király és családja (1800)
Talán egyetlen uralkodói festmény sem okozott annyi vitát, mint Francisco Goya 1800-as ábrázolása a spanyol királyi családról. Habár Goya (aki az udvar hivatalos festője volt) szándékai tisztázatlanok, kétségtelen, hogy nyers, realisztikus, és nem éppen hízelgő módon ábrázolja a spanyol Bourbonokat, ami hallatlan volt a korabeli uralkodói reprezentációban.
A Théophile Gautier francia író és kritikus által „a sarki zöldségesről és feleségéről készült képnek” nevezett festményt régóta a gyenge és korrupt spanyol királysággal szembeni kritikának tekintik. Egy másik kritikus azt írta, a kép szélén megjelenő Goya egyfajta „színpadra helyezi őket a nagyközönség előtt, míg a függöny árnyékában a festő sötét mosollyal mutat és mondja: 'nézzétek őket és ítélkezzetek ti magatok!'”
Mások szerint azonban a festmény más szempontból forradalmi a maga módján: azzal, hogy esendőnek ábrázolja a királyi családot, nem a múlt isteneiként és istennőiként láttatja őket, hanem valódi emberekként. „A bolt sorai között gyorsan végigfutva az arcokon látszik” – írta egy olvasó az amerikai Harper's Magazine havilapnak 1842-ben – „hogy a spanyol királyi család, ahogyan Goya 1800-ban megfestette őket, sem rondább, sem szebb nem volt mindannyiunknál.” Más szóval: a királyi családok ugyanolyanok, mint az átlagemberek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Egész Magyarországot lázba hozta a „béke járművének” érkezése tegnap
- 10 érdekesség a vörös haj történetéről tegnap
- Cziffra György különleges fellépését idézik meg pénteken Zalaegerszegen tegnap
- A csehek „nem tanultak a mi ’56-unkból” – a prágai tavasz és a magyar katolikus egyház tegnap
- Szerény körülmények közt indult I. Erzsébet hírhedt lovagkalózának karrierje tegnap
- Szombattól indul a tavaszi Esterházy-szezon tegnap
- Neumann-miliő kiállítás nyílik pénteken a matematikus egykori iskolájában Budapesten tegnap
- Egyedül Ady bírálta Kosztolányi Dezső első verseit tegnap
