Hét jóslat, amely valóra vált

2015. május 29. 08:35

Korábban

A nagy londoni tűzvész

Nostradamusnak, a francia reneszánsz egyik meghatározó alakjának, aki a gyógyszerészet, a botanika, az orvostudomány, a csillagászat, az asztrológia és a jóslás mesterségében is európai hírnévre tett szert, A próféciák című műve 1550 és 1568 között többször is megjelent. A csillagok állásából való jóslása mellett éjjelente állítólag elragadtatott állapotba került, s szemei előtt megjelent a jövő, amit másnap reggel szorgosan lejegyzetelt, s asztrológiai tudása segítségével megpróbálta értelmezni, az idejét és helyét pedig kiszámolni. Az 1550-es évek végétől a négysoros ún. centuriák írásába kezdett, amelyek homályos stílusban közölték az olvasóval az eljövendőt.

Zavaros írásaiban néhány fantáziadús szakértő szerint Nostradamus megjövendölte Felice Perretti néhány évvel későbbi pápává szentelését (V. Sixtus), a saját halálát, a francia forradalmat, Napóleon fellépését, az amerikai polgárháborút, a Népszövetség széthullását, Hitler uralmát, a világháborúkat, az atombombát, Kennedy halálát, valamint a holdraszállást is.

Egyik, 1555-ben keletkezett centuriájában ezt írta: „Az igazak vérét követeli majd a londoni tűz a 66-os esztendőben”. A Nostradamus jóslataiban hívők szerint ez az 1666-os londoni tűzvészre utal. Ebben az évben a király szolgálatában álló Thomas Farrinor súlyos gondatlanságot követett el: a hajnali kenyérsütés után a kemencéjében hagyta a parazsat, amely végül szikrákat hányva lángba borította a pékséget. Az erős keleti szél miatt a tűz percek alatt átterjedt a környező, kátránnyal szigetelt, szorosan épült, faszerkezetű házakra. A néhány óra alatt tűzviharrá változott csapás négy napon át tombolt, elpusztítva a félmilliós London mintegy négyötödét. A korabeli pletyka szerint az ellenséges hollandok vagy a pápisták számlájára írható a katasztrófa.