Hét híres történelmi személy, aki megérte a századik születésnapját
2017. március 18. 09:07
Korábban
A sarkvidéki kormányzó, aki elrabolta Kolumbusz dicsőségét
Helge Ingstad egy igazi 20. századi kalandor volt. 1899-ben született egy norvégiai kisvárosban, ahol édesapja egy gyárban dolgozott mérnökként. 16 éves korában költöztek Bergenbe, ahol leérettségizett , majd jogi diplomát szerzett és 1922-től saját ügyvédi praxist működtetett. 1926-ban azonban eladta irodáját és a kanadai vadonba költözött, ahol prémvadászként dolgozott. Három évig élt egy helyi indián törzs tagjai közt, majd Norvégiába hazatérve megírta itt szerzett élményeit, ami egy csapásra hírnevet szerzett neki.
1932-ben központi szereplőjévé vált egy norvég-dán diplomáciai konfliktusnak is, amikor Norvégia annektálta a Grönland északkeleti részén fekvő – egyébként lakatlan és csak halászati, illetve tudományos célokra használt – Vörös Erik Földet. Az újdonsült „gyarmat” kormányzójává Ingstadot nevezték ki. Mivel Dánia egész Grönlandot a saját felségterületének tekintette, az ügy a Hágai Nemzetközi Bíróság elé került, amely a dánok javára döntött, így a norvég expedíció 1933-ban elhagyta a szigetet. A jogban és a sarkvidéki viszonyokban egyaránt jártas Ingstad szolgálataira azonban továbbra is igényt tartott a norvég kormányzat és a Grönlandról való hazatérését követően a Jeges-tengeri Svalbard kormányzójává nevezték ki, ahol két éven keresztül működött.
Svalbardon ismerkedett meg a nála húsz évvel fiatalabb Anne Stine-vel, aki nagy rajongója volt Ingstad kanadai és grönlandi kalandjainak. A pár 1941-ben házasodott össze, majd a második világháborút követően egy Oslo melletti kisvárosban telepedtek le, ahol egy lányuk született. Anne az 1950-es években az Oslói Egyetemen tanult régészetet és ettől kezdve életük nagy részét különféle expedíciókon töltötték.
Az Ingstad házaspár nevéhez fűzödik, hogy 1960-ban a kanadai L’Anse auc Meadows település közelében egy 1000 körül alapított viking települése maradványait fedezték fel, amelyet számos kutató a Vörös Erik fia, Leif Eriksson vezette expedíció során alapított településsel azonosít. Ingstadék felfedezése elsőként szolgáltatott tárgyi bizonyítékot arra, hogy az európai ember már évszázadokkal Kolombusz Kristóf útja előtt is elérte az amerikai kontinenst. Helge Ingstad 2001 márciusában, 101 évesen hunyt el egy oslói kórházban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Németország
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap