Hét híres múmia a történelemből
2022. január 20. 15:05 Kulcsár Ádám
Lángoló fáraó, feláldozott inka szüzek, tbc-s magyarok, pislogó szicíliai, szőke hajú kínaiak, tartósított szovjet vezető és egy magyar kisfiú, aki halála után is figyelte apját – hét különböző történet, amelyekben egy közös vonás van: mind különleges múmiákról szól.
Korábban
A magyar kisfiú a halála után is figyel
Arányi Lajos, Magyarország első kórboncnoka 1862-ben veszítette el legkedvesebb gyermekét, a négy-öt esztendős Zolikát, akit nem tudott megmenteni a kor egyik leghalálosabb kórjától, a torokgyíktól.
Az 1848–1849-es szabadságharcban önkéntes orvosként is tevékenykedő férfi nem volt képes elengedni a kisfiát, ezért kétségbeesett lépésre szánta el magát.
Miután a modern patológia XIX. századi megteremtője értett az elhunytak bebalzsamozásához, hiszen többek között Ferenc József és Erzsébet királyné kislányát, az 1855-ben elhunyt Zsófiát, valamint gróf Széchenyi István testét is az ő szakértelme mentette meg az enyészettől, nagy bánatában ugyanezt az eljárást követte Zolikájával is.
A lényeges különbség: míg a császári pár gyermeke, illetve a legnagyobb magyar földi maradványai ma is zárt kriptában pihennek, a kórboncnok fia sohasem került sírba.
A test bebalzsamozása után a kórboncnok gyermekére csipkés nadrágot, mintás felsőruhát, valamint cipőcskét adott, bal kezére bőrkesztyűt húzott, hosszú szőke hajfürtjeit elrendezgette, és a dolgozószobájában az íróasztala melletti kis karosszékre ültette.
A kisfiú onnan „figyelte” apját egészen 1887-ig.
Arányi Lajos halálát követően az igen jó állapotban lévő gyermekmúmia az orvosi egyetem Patológiai Intézetébe került. Onnan a későbbi miniszterelnök, Antall József főigazgatósága idején szállították át a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltárba. Azóta egy üvegbúra alatt várta, hogy újra felfedezzék – erre 2015-ben került sor.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- A szavazás, amely a függetlenség útjára vezette Lettországot
- Új fejezetet nyitott a hidegháborús űrversenyben a Szaljut–1 űrállomás
- A katyńi vérengzés áldozataira emlékezünk
- Egész életében a hatalom játékszereként küzdött A Mester és Margarita írója
- Későbbi konfliktusoknak ágyazott meg a csecsenek kitelepítése
- Éppen az anyagi nehézségek miatt élte túl a Szovjetuniót a Mir űrállomás
- Leszámolt Sztálin vezetési módszerével és személyi kultuszával Nyikita Hruscsov
- Romhalmaz várta a pincékből előmerészkedő túlélőket Budapest ostroma után
- Torkán akadt a szovjet pártvezetésnek a „Szolzsenyicin kérdés”
- Amikor fából készült bombázókkal szabadított ki francia ellenállókat a brit légierő tegnap
- Elszabadult a pokol a kínai társadalom „megtisztítását” szolgáló kísérlet során tegnap
- A német hadseregnek minden erejére szüksége volt a varsói gettófelkelés leveréséhez tegnap
- Sem ember, sem a természet nem állhatott az Everest első női meghódítójának útjába tegnap
- Vörös szőnyeg és parádé nélkül rendezték az első Oscar-gálát a film hőskorában tegnap
- A jezsuita polihisztor, aki a sarkkörön túl végzett csillagászati számításokat: Hell Miksa 2022.05.15.
- Görkorcsolyás lányok szállították a rendeléseket a világ első McDonald’s éttermében 2022.05.15.
- Szívfacsaró szerelmi történet a középkorból: Héloïse és Abélard 2022.05.15.
