Hét híres múmia a történelemből
2022. január 20. 15:05 Kulcsár Ádám
Lángoló fáraó, feláldozott inka szüzek, tbc-s magyarok, pislogó szicíliai, szőke hajú kínaiak, tartósított szovjet vezető és egy magyar kisfiú, aki halála után is figyelte apját – hét különböző történet, amelyekben egy közös vonás van: mind különleges múmiákról szól.
Korábban
A magyar kisfiú a halála után is figyel
Arányi Lajos, Magyarország első kórboncnoka 1862-ben veszítette el legkedvesebb gyermekét, a négy-öt esztendős Zolikát, akit nem tudott megmenteni a kor egyik leghalálosabb kórjától, a torokgyíktól.
Az 1848–1849-es szabadságharcban önkéntes orvosként is tevékenykedő férfi nem volt képes elengedni a kisfiát, ezért kétségbeesett lépésre szánta el magát.
Miután a modern patológia XIX. századi megteremtője értett az elhunytak bebalzsamozásához, hiszen többek között Ferenc József és Erzsébet királyné kislányát, az 1855-ben elhunyt Zsófiát, valamint gróf Széchenyi István testét is az ő szakértelme mentette meg az enyészettől, nagy bánatában ugyanezt az eljárást követte Zolikájával is.
A lényeges különbség: míg a császári pár gyermeke, illetve a legnagyobb magyar földi maradványai ma is zárt kriptában pihennek, a kórboncnok fia sohasem került sírba.
A test bebalzsamozása után a kórboncnok gyermekére csipkés nadrágot, mintás felsőruhát, valamint cipőcskét adott, bal kezére bőrkesztyűt húzott, hosszú szőke hajfürtjeit elrendezgette, és a dolgozószobájában az íróasztala melletti kis karosszékre ültette.
A kisfiú onnan „figyelte” apját egészen 1887-ig.
Arányi Lajos halálát követően az igen jó állapotban lévő gyermekmúmia az orvosi egyetem Patológiai Intézetébe került. Onnan a későbbi miniszterelnök, Antall József főigazgatósága idején szállították át a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltárba. Azóta egy üvegbúra alatt várta, hogy újra felfedezzék – erre 2015-ben került sor.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Elhunyt Gyarmathy Lívia filmrendező, a magyar mozgókép mestere 17:57
- Még az államhatalom sem szakíthatta el a színpadtól Bárdy Györgyöt 11:50
- Kereskedelmi pálya és frontszolgálat után talált rá a színművészetre Lukács Pál 08:50
- Hiába az apai örökség, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket Kossuth Ferenc tegnap
- Kettős játszmát folytatott semlegességéért Törökország a II. világháborúban tegnap
- Fegyver helyett fényképezőgéppel járta a háborúk frontvonalait Robert Capa tegnap
- Űrmeséjével történelmet írt, ám erről csak hawaii nyaralásán értesült George Lucas tegnap
- „...a házzal együtt mi is repültünk” – így pusztított a világ leghalálosabb tornádója tegnap
