Hét halálos divattrend a történelemben
2022. április 23. 12:50 Kulcsár Ádám
Korábban
Muszlinbetegség
A XVIII–XIX. század fordulóján pikáns divat hódított Európában: a muszlinszövet, amely még a XVII. században jelent meg az öreg kontinensen. (Elsőként Moszul városában láttak ilyet az európai kereskedők, ezért nevezték el így, azonban a szövet kelet-indiai eredetű.)
A főként fehér színű, jól szellőző, ám igen áttetsző és sokat láttató finomszövésű anyag praktikus volt a forró égövi országokban, ám a mérsékelt éghajlatú területeken élő nők egészségét veszélyeztette.
Ebben a néhány évtizedben a fűző kevésbé volt elterjedt, helyette a test természetes alakjának kidomborítása számított divatosnak. A leheletvékony muszlinból készült ruha alatt a szebbik nem tagjai csak egy vékony, testszínű selyemtrikót viseltek, és gyakran mezítláb jártak-keltek a házban.
A téli hónapokban rendezett bálok után a fiatal lányok tömegével lettek náthások, felfáztak, nem kevesen tüdőgyulladást is kaptak. A felelőtlen öltözködési trend miatti megbetegedést „muszlinbetegségnek” nevezték el.
Nem segített a halálos divatot visszaszorítani a forradalmi Franciaországban hozott törvény sem, amely a fényűzést korlátozandó kimondta: egyik ruhadarab sem lehet 3,5 kilogrammnál nehezebb. Nos, a muszlinanyag nem volt az – 1803-ban állítólag emiatt tört ki Párizsban a híres influenzajárvány.
Az egészségtelen divatnak Napóleon vetett véget, aki betiltotta az indiai batiszt és a muszlin behozatalát. Ezzel a lépésével a francia császárnak nem csupán a lyoni selyemgyártást sikerült felélénkítenie, de a fiatal francia lányokat is megmentette a muszlinruhák okozta kórságoktól, sokukat a haláltól.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap