Hét diktátor furcsa hobbijai

Sztálin férfiaktjai

Sztálin egyik életrajzírója azt állítja, hogy a szovjet pártfőtitkár egyetlen hobbija a kerti munka volt. 1949-ben például, amikor a lengyel származású Konsztantyin Rokosszovszkijt (Lengyelország marsallja és honvédelmi minisztere) Sztálin a dácsájába invitálta, a diktátor személyesen fáradt ki a kertbe, és onnan, vendége legnagyobb meglepetésére, egy csokor fehér rózsával tért vissza. Sztálin a csokrot Rokosszovszkijnak adta hálája jeléül, amiért a férfi a szülőföldjét szolgálta.

Sztálin azonban a rajzolásnak is hódolt. A pornográf stílusjegyeket magán viselő, meztelen férfiakat ábrázoló rajzainak autentikus voltát hivatalosan is megerősítették, orosz pszichológusok pedig azóta már azt is megállapították, hogy e művekben a homoszexualitásnak nyoma sincs. Trágár és politikai ellenfeleire utaló szavak ugyanakkor helyet kaptak a rajzokon, amelyeket 2009-ben, a „népek atyja” születésének 130. évfordulóján ki is állítottak Moszkvában.

Egybehangzó források szerint Sztálint nagyon érdekelte a történelem, és képes volt naponta akár 500 oldalt is elolvasni ebben a témában − miközben a szépirodalmi műveket sem vetette meg, a kedvenc – ugyanakkor számtalanszor meg is leckéztetett – írója Bulgakov volt. Fiatal korában a generalisszimusz költőként is kipróbálta magát, Soselo álnév alatt grúz nyelven több verse is megjelent.

1. Sztálin férfiaktjai
2. Kim Dzsong Il: kosárlabda és Godzilla
3. Hitler mesevilága
4. Szaddam, a romantikus
5. Mussolini, a hegedűvirtuóz
6. Kadhafi, a mániákus
7. Fidel Castro, a baseball szerelmese

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek