2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Hét csapnivaló uralkodó a történelemből

2020. július 24. 15:51 Múlt-kor

II. Lipót belga király (1865-1909)

II. Lipót meglehetősen különleges eset: nem a saját országában nyújtott uralkodói teljesítményével érdemelte ki e listán a helyét, hanem azzal az embertelen rendszerrel, amelyet az ettől teljesen különállóan, magánbirtokként kormányzott afrikai gyarmatán, az úgynevezett Kongói Szabadállamban (a mai Kongói Demokratikus Köztársaságban).

A Kongói Szabadállam feladata névleg a helyi lakosság felvirágoztatása, és a helyiek körében gyakorolt rabszolgaság felszámolása volt, azonban Lipót (aki személyesen sosem látogatta meg birtokát) és intézői valóságos terrorállamot hoztak létre az elefántcsont, a Landolphia owariensis fából kinyerhető természetes gumialapanyag, illetve különböző ásványok kitermelése és a világpiacon való értékesítése érdekében.

Miközben a belga uralkodó példátlan mértékben meggazdagodott, a kongói őslakosokat a halál és a csonkítás folyamatos fenyegetésével dolgoztatták. A testcsonkítás – különösen a kézlevágás – általános gyakorlat volt a Kongói Szabadállamban, mind a szökni próbálókkal, mind a kvótákat nem teljesítőkkel, mind az engedetlenek családtagjaival szemben.

Mindemellett Lipót kongói rendőri-katonai ereje, az európai tisztekből és helyi katonákból álló Force Publique gyakorlatilag szabadon megölhető vadakként kezelte a lakosságot.

A kegyetlen gyilkosságok, az embertelen munkakörülmények, az utóbbiak miatt zabolátlanul terjedő betegségek és a kényszermunka által okozott egyéb törések miatt csökkenő születésszám a Kongó-medence lakosságának rendkívül nagy mértékű csökkenését okozták – a becslések 1 és 15 millió közé teszik ennek értékét.

A botrányt Roger Casement ír származású brit diplomata robbantotta ki 1904-es jelentésével, amelyben részletesen leírta Lipót intézőinek brutális gyakorlatát, amellyel a Kongói Szabadállamot kormányozták.

A belga uralkodó hosszú jogi csatározásba kezdett a tények nyilvánosságra hozatala ellen, azonban Casement oknyomozása keltette nemzetközi felháborodás végül arra kényszerítette, hogy lemondjon birtokáról – amelyet a vonakodó belga állam vett át saját gyarmatként 1908-ban. Az óriási ország (Algéria után a második legnagyobb a kontinensen) 1960-ban nyerte el függetlenségét.

Lipót nem sokkal birtoka elvesztése után, 1909-ben halt meg anélkül, hogy bármilyen módon felelősségre vonták volna a népirtással is felérő bűncselekményeiért. A Belgium által már ekkor hatalmas szégyenként megélt Kongó-ügy miatt temetési menetét az összegyűlt tömegek végig fújolták.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Claudius páncélos mellszobra (kép forrása: Wikimedia Commons)Ilja Repin: Rettegett Iván és fia, Iván (1855) (részlet) (kép forrása: Wikimedia Commons)IV. Iván (kép forrása: Wikimedia Commons)II. Rudolf (kép forrása: Wikimedia Commons)I. János (kép forrása: Wikimedia Commons)II. Lipót (kép forrása: Wikimedia Commons)XII. JánosI. Ranavalona fiaival (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár