Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
2017. december 7. 14:09
Korábban
Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság
A trianoni határok nem csak Magyarországon, de a szomszédos államokban is csalódást keltettek. A szerbek területi igényei a mai határoknál jóval északabbra nyúltak és ennek megfelelően igyekeztek kész helyzet elé állítani a békekonferenciát Baranya megye szinte teljes egészének katonai megszállásával. Terveiket akkor sem adták fel, amikor a békeszerződés már egyértelműen rendelkezett arról, hogy Baranya nagyobbik része és Pécs Magyarországhoz fog tartozni a jövőben is.
Pécs élén ekkor azonban Horthy formálódó rendszerével egyértelműen szembenálló, a Károlyi-kormányban majd a Tanácsköztársaság idején is fontos pozíciókat betöltő Linder Béla és köre állt, akik kérték arra kérték a délszláv államot, hogy védjék meg a területet, amíg Budapesten demokratikus kormány alakul.
Ahogy azonban egyre inkább elkerülhetetlennek látszott a magyar hadsereg bevonulása a Dunántúl déli térségébe, a pécsi szocialisták még egy utolsó kísérletet tettek. 1921. augusztus 14-én a szerbek által megszállt területek szakszervezeteit egy kongresszusra hívták Pécsre, ahol 15-20 ezer ember előtt egy új államot kiáltottak ki, Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság néven. A köztársaság első elnöke, a pécsi szerb családból származó festő, Dobrovits Péter lett.
A Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság azonban mindössze egy hetet élt meg. A délszláv hadsereg végül alávetette magát a békében foglaltaknak és kivonult a területről. A helyükre érkező Nemzeti Hadsereg bevonulása pedig augusztus 21-én lezárta a kis állam alig egy hetes történetét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.