Hajlandó volt lemondani hatalmáról, a felelősségre vonást azonban élete végéig elkerülte Augusto Pinochet
2021. december 10. 15:51 MTI, Múlt-kor
Korábban
A gazdaság konszolidációjától a bukásig
A véres megtorlások után megkezdődött a gazdaság helyreállítása. Az új gazdaságpolitikát az úgynevezett „chicagói fiúk” (a Chicagói Egyetemen végzett, Milton Friedman monetarista nézeteit követő közgazdászok) dolgozták ki, alapelvük szerint „Chile a proletárok országa helyett a vállalkozók országa lesz”. A diktatúra alkukötésre kényszerítette a chilei nemzetet: amennyiben elfogadják a regnáló hatalmat, az országot kivezetik a gazdasági válságból.
A szigorú monetáris politika és a szabadpiaci reformok meghozták eredményüket, Chile a térség legdinamikusabban fejlődő gazdasága lett. A privatizáció útjára lépő, „láthatatlan” állam olyan alapvető szektorokból is kihátrált, mint az egészségügy és az oktatás. A csoda azonban nem tartott örökké, a külföldi hitelek elapadása után, 1982-ben a nemzeti össztermék 14 százalékkal esett vissza, a munkanélküliségi ráta 30 százalékra emelkedett.
Pinochet 1974-ben korlátlan időre államfővé nyilvánította magát, és felvette a „Capitán General” címet. Politikájának alappilléreit az 1981-es új alkotmányban rögzítette, amely a mai napig – néhány reform kivételével – érvényben maradt. A változásra törekvő chilei polgárok a 2020. október 25-re kiírt népszavazáson óriási többséggel szavazták meg egy új alkotmány – és egy új alkotmányozó testület – felállítását, a végleges tervezet elfogadásáról a tervek szerint a jövő évben, 2022-ben döntenek.
A Pinochet által „védett demokráciának” nevezett rendszer kiterjesztette a hadsereg szerepet, torzította a választási rendszert, és a hatalmi ágakat sem választotta külön – a törvényhozás egyes feladatai közül többet a végrehajtó hatalom vezetője, az elnök gyakorolt.
Elnökségét népszavazás hosszabbította meg nyolc évvel 1981-ben, de a következő szavazással nem várták meg az 1989-es évet. 1988 októberében a lakosság többsége már újabb megbízatása ellen voksolt 55 százalék nem, 43 százalék igen arányban, ám Pinochet az 1989-ben megtartott első, valóban demokratikus szavazásig nem lépett vissza. A választók ekkor végül Patricio Aylwinnak szavaztak bizalmat, akivel kezdetét vette az ország demokratikus átalakulása.
Nemzetközi nyomásra 1990-ben lemondott elnöki tisztségéről, ugyanakkor 1998-ig még megtartotta a hadsereg főparancsnoki tisztségét, s örökös szenátorként hazájában mentelmi jog illette meg. A diktatúra felelősségre vonását tovább bonyolította egy 1978-ban született amnesztiatörvény, amelynek értelmében az 1973 és 1978 között elkövetett bűncselekmények elkövetőit nem ítélhették el.
Külföldön viszont nem húzódhatott jogi barikád mögé. 1998-ban az Egyesült Királyságba utazott orvosi vizsgálatra, és egy spanyol bíró, Baltazar Garzón elfogatóparancsára letartóztatták, végül 94 rendbeli kínzással vádolták meg.
Két évig tartó tárgyalások után betegségére hivatkozva szabadon bocsátották, és a cukorbeteg, kezdődő demenciától szenvedő diktátor visszatérhetett Chilébe. Pinochet 2002 júliusában lemondott örökös szenátori tisztéről, 2004-ben a fellebbviteli bíróság megvonta tőle a mentelmi jogot.
Ezután több eljárás indult ellene emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények, pénzügyi visszaélések, gyilkosságban való bűnrészesség és adócsalás miatt, 2005 végén rövid ideig házi őrizetben is tartották. Bíróság elé állítani azonban nem sikerült, a tárgyalásokat újra és újra elhalasztották megromlott egészségi állapota miatt (többször kapott szélütést, agyvérzést, kétszer még az utolsó kenetet is feladták neki.)
Pinochet 2006. december 10-én halt meg szívroham következtében. Santiagóban, nem sokkal halála előtt egy nyilatkozatban elismerte politikai felelősségét a vezetése alatt elkövetett borzalmakért.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
