Habár nemzetközi védelem alatt áll, a Titanic sorsa előbb-utóbb a pusztulás lesz
2021. június 27. 16:49 Múlt-kor
1912. április 15-én következett be a világtörténelem leghíresebb hajókatasztrófája. A Titanic jéghegynek ütközését számos könyv, és film dolgozta fel, a baleset mély kulturális hatása volt. Az utasoknak mindössze nagyjából az egyharmada élte túl a katasztrófát, ami ahhoz vezetett, hogy megváltoztatták a tengeri közlekedés biztonsági előírásait is. Maga a roncs hosszú évtizedekig őrizte a titkait, hogy megtalálása után régészeti lelőhellyé válva mutassa meg, mi marad egy hajóból a tengerfenékre süllyedés után.
Az óceánjáró tragédiája
A Titanic balesete főleg a hajó vízre bocsátását megelőző hírverés miatt válhatott ilyen széles körben ismertté. Az elsüllyeszthetetlenség mítoszát elsősorban az utókor nagyította fel, de már a korabeli tudósításokban is felbukkant.
Ezt elsősorban annak köszönhette, hogy a White Line társaság megrendelésére úgy építették fel, hogy ha lék keletkezik a hajón, akkor az egyes rekeszek vízzáró kapukkal elválaszthatóak legyenek egymástól, megakadályozva a hajó süllyedését.
Amikor azonban 1912. április 14-én éjfél előtt nem sokkal összeütközött a jégheggyel. A hajón és a rajta utazók szerencsétlenségére hat vízzáró rekesz is megsérült, ami túl soknak bizonyult ahhoz, hogy a hajó túlélje a találkozást.
A Titanicnak az Atlanti-óceánon hajózva, kb. 600 kilométerre délkeletre az új-skóciai Halifaxtól, esélye sem volt arra, hogy megmeneküljön. Alig két óra alatt merült a tenger mélyére, a hajótest pedig már süllyedés közben két darabra tört.
A hajó 2264 utasából több mint 1500-an haltak meg, közülük mindössze 333 embernek a holttestét találták meg. Az áldozatok száma azért bizonytalan, mert már a korabeli, hivatalos szervek felé leadott jelentések sem egyeztek meg, többen döntöttek úgy az utolsó pillanatokban, hogy mégsem szállnak fel a Titanicra. Az áldozatok jelentős részét, elsősorban azokat, akiket nem sikerült azonosítani, Halifax három temetőjében temették el.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
