Gyorsabbak voltak a skótok és az írek a vikingeknél?
2015. május 27. 14:05
Bár Izland lakói századokon át abban a hitben éltek, hogy a 9. század második felében skandináv őseik érkeztek elsőként a szigetre, a régészeti ásatások egészen mást sugallnak. A vikingeket ugyanis megelőzhették a skótok és az írek, akik feltételezések szerint már 800 körül letelepedhettek Izlandon.
Korábban
Az ír és skót partoktól - az Írország délnyugati partjaitól mintegy 12 km-re fekvő Skellig Michael sziklaszigettől kezdve a Külső-Hebridákon található Észak-Uist szigetén át egészen az izlandi Vestmannaeyjar szigetcsoport Heimaklettur nevet viselő hegyrögéig - húzódó területeket hasonló kialakítású, sziklába vájt faragványok és kereszt alakú szobrok díszítik.
A kutatók nemrég Dél-Izland mintegy kétszáz barlangjában találtak a fent említett faragványokhoz rendkívüli mértékben hasonlító sziklába vájt szobrokat. Kristján Ahronson, a Bangor Egyetem régésze és társa, Dr. Tõnno Jonuks az izlandi szárazföldtől délre fekvő Vestmannaeyjar szigetcsoport egyetlen lakott területén, Heimaey szigetén található Himaklettur sziklájánál végzett kutatásokat. A szikla egyik kis bemélyedésében egy hatalmas falba vájt keresztre bukkantak, amelyből a szigetcsoport többi, ember vájta barlangjában még számos található. Skót szakemberek rámutattak, hogy megdöbbentő stiláris hasonlóságok fedezhetők fel a kora középkori skóciai és az Izlandon talált szobrok között.
A felfedezések alátámasztják az Izland fő szigetén található Seljalandra összpontosító kutatás eredményeit. A feltételezések szerint Seljalandot, amely valószínűleg Izland első települése volt, 800 körül hozták létre. Az itt talált kereszt alakú kőfaragványokat a főként Skócia nyugati partjainál élő kora középkori szerzetesi közösségekkel volt szokás összekötni, ám mindezidáig tisztázatlan kérdés volt, hogy pontosan meddig is terjeszkedtek ezek a telepes csoportok. Most már tudjuk: egészen Izlandig.
A dél-izlandi barlangok korát a kutatóknak a helyszínen talált vulkáni hamurétegek segítségével, egy speciális eljárásnak köszönhetően sikerült meghatározni. A hamurétegek vizsgálatánál használt új módszerek révén a régészek közelebb juthatnak annak megfejtéséhez is, hogy a korai telepesek hogyan alakították át az erdős környezetet az állattartó életmód számára megfelelőbb füves területté.
Bár a szakértőknek még egy sor kérdésre kell majd választ adjanak a telepesek motivációival és életkörülményeivel kapcsolatban, ám az eddigi feltárások további figyelemre méltó kutatási eredményeket vetítenek előre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2017
- Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
- Kirakatházasság 1932-ből
- Róma mindenható matrónája
- Amerikai mámor Magyarországon
- Egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő
- Záray Márta és Vámosi János
- Paraguay tirannoszaurusza
- Az evezősök, művészek és bohémek gondtalan reggelije
- A tudomány és a sport kastélya Tordason
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.