Gyöngyökből készült hálós ruha: így temetkeztek 4500 éve Egyiptomban

Az ókori Egyiptom temetkezési kultúrája számos lenyűgöző tárgyi emléket hagyott ránk, ezek közül az egyik legkülönlegesebb egy gyöngyökből készült hálós ruha, amely több mint 4500 évvel ezelőtt készült. A lelet nem hétköznapi viselet volt, minden jel arra utal, hogy egy nő temetésére alkották meg.

A ruhát 1927-ben tárták fel Gízában, egy olyan nő sírjában, aki Khufu fáraó korában élt. Bár az eredeti lenfonal, amely a mintegy hétezer apró gyöngyöt összetartotta, az idők során elporladt, a régészek a gyöngyök elhelyezkedése és az ókori ábrázolások segítségével képesek voltak újraalkotni a ruha szerkezetét. A viselet jelenleg a bostoni Szépművészeti Múzeum gyűjteményében több más gyöngyhálós tárggyal együtt található meg.

A darab anyaga is figyelemre méltó. A ruha lenfonálból és fajanszból készült. Utóbbi egy finomra őrölt kvarcból előállított, mázzal bevont kerámia. A gyöngyök különleges színüket annak köszönhetik, hogy az alapanyaghoz rézt adtak, így kékes és zöldes árnyalatokat kaptak, amelyek a lazúrkövet és a türkizt idézték meg.

A rekonstruált ruha középhosszú, szoknyarésze rombuszmintás, és magas derekú felsőrésszel rendelkezik. A gyöngyöket függőleges sorokba fűzték, a nyakkivágást koncentrikus körök díszítik, az alsó részét pedig püspöksüveg alakú tengeri csigaházakból készült rojtozat zárja. Valószínű, hogy ezt a gyöngyhálót nem önmagában viselték, hanem egy lenből készült ruha fölé helyezték, vagy ahhoz varrták.

Ünnepi alkalmakkor használhatták

A fajanszgyöngyök törékenysége miatt a viselet valószínűleg nem volt mindennapi darab. Tom Hardwick egyiptológus szerint elképzelhető, hogy csak ritka, ünnepi alkalmakkor került elő, de az sem kizárt, hogy eleve a temetés céljára készítették. A kék és zöld színek a Nílust és a tavaszt szimbolizálhatják, amelyek az egyiptomi hitvilágban a feltámadáshoz kapcsolódtak.

A bostoni Szépművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött darab a legkorábbi ismert példája ennek a stílusnak. Világszerte mindössze néhány tucat hasonló lelet ismert, és csak néhányat sikerült teljes egészében rekonstruálni - kettőt Bostonban, egyet a Petrie Múzeum gyűjteményében. 

Az Újbirodalom időszakában (Kr. e. 1550–1070) a gyöngyruhák kimentek a divatból, és az egyszerűbb gyöngyhálók váltak elterjedtté, főként temetkezési mellékletként. Ezeket a „gyöngyköpenyeket” gyakran közvetlenül a múmiákra helyezték, ami jól mutatja, hogy a gyöngyökből készült díszek hosszú évszázadokon át fontos szerepet töltöttek be az egyiptomi temetkezési szokásokban.