Gyöngyökből készült hálós ruha: így temetkeztek 4500 éve Egyiptomban

Egyiptomi temetési ruha az Óbirodalom idejéből (Forrás: Museum of Fine Arts, Boston)

A ruhát 1927-ben tárták fel Gízában, egy olyan nő sírjában, aki Khufu fáraó korában élt. Bár az eredeti lenfonal, amely a mintegy hétezer apró gyöngyöt összetartotta, az idők során elporladt, a régészek a gyöngyök elhelyezkedése és az ókori ábrázolások segítségével képesek voltak újraalkotni a ruha szerkezetét. A viselet jelenleg a bostoni Szépművészeti Múzeum gyűjteményében több más gyöngyhálós tárggyal együtt található meg.

A darab anyaga is figyelemre méltó. A ruha lenfonálból és fajanszból készült. Utóbbi egy finomra őrölt kvarcból előállított, mázzal bevont kerámia. A gyöngyök különleges színüket annak köszönhetik, hogy az alapanyaghoz rézt adtak, így kékes és zöldes árnyalatokat kaptak, amelyek a lazúrkövet és a türkizt idézték meg.

A rekonstruált ruha középhosszú, szoknyarésze rombuszmintás, és magas derekú felsőrésszel rendelkezik. A gyöngyöket függőleges sorokba fűzték, a nyakkivágást koncentrikus körök díszítik, az alsó részét pedig püspöksüveg alakú tengeri csigaházakból készült rojtozat zárja. Valószínű, hogy ezt a gyöngyhálót nem önmagában viselték, hanem egy lenből készült ruha fölé helyezték, vagy ahhoz varrták.

Ünnepi alkalmakkor használhatták

A fajanszgyöngyök törékenysége miatt a viselet valószínűleg nem volt mindennapi darab. Tom Hardwick egyiptológus szerint elképzelhető, hogy csak ritka, ünnepi alkalmakkor került elő, de az sem kizárt, hogy eleve a temetés céljára készítették. A kék és zöld színek a Nílust és a tavaszt szimbolizálhatják, amelyek az egyiptomi hitvilágban a feltámadáshoz kapcsolódtak.

A bostoni Szépművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött darab a legkorábbi ismert példája ennek a stílusnak. Világszerte mindössze néhány tucat hasonló lelet ismert, és csak néhányat sikerült teljes egészében rekonstruálni - kettőt Bostonban, egyet a Petrie Múzeum gyűjteményében. 

Az Újbirodalom időszakában (Kr. e. 1550–1070) a gyöngyruhák kimentek a divatból, és az egyszerűbb gyöngyhálók váltak elterjedtté, főként temetkezési mellékletként. Ezeket a „gyöngyköpenyeket” gyakran közvetlenül a múmiákra helyezték, ami jól mutatja, hogy a gyöngyökből készült díszek hosszú évszázadokon át fontos szerepet töltöttek be az egyiptomi temetkezési szokásokban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?