2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: március  •  Nap: 06
24 találat
[1]

1583. március 6.

Báthory István hármas tanácsot állít Erdély kormányzására

[2]

1714. március 6.

Megkötik a rastatti békét

[3]

1731. március 6.

Meghal Johann Melchior Dinglinger német ötvös

A művész Biberach-ban született 1664. december 26-án. Korának kiváló képességű, legtöbbet foglalkoztatott művésze volt. 1693-tól élete végéig Erős Ágost választófejedelem szolgálatában állt. Művein a legbravúrosabb technikákat alkalmazta. Különösen zománcozott művei jelentősek, de kíváló érzéke volt a figurális plasztika iránt is. Drezdában hunyt el.

[4]

1777. március 6.

Mária Terézia Budára teteti a nagyszombati egyetemet

[5]

1781. március 6.

Megszületett Ignaz Franz Castelli író

Korának ismert és sikeres drámaírója Bécsben látta meg a napvilágot. Több mint 200 színházi darabot írt, ill. dolgozott át francia eredetiből. Kedvelte a bécsi humort és a paródiát. Részben alsó-ausztriai nyelvjárásban írt hazafias költeményeivel nagy népszerűségre tett szert. Költeményeire Schubert kórusművet és dalt írt. Az osztrák fővárosban halt meg 1862. február 5-én.

[6]

1787. március 6.

Megszületett Joseph Fraunhofer német optikus

Straubingban látta meg a napvilágot. Apja üvegcsiszoló volt, ő maga optikusként dolgozott az Untzschneider Optikai Intézetben München mellett. 1818-tól az intézet vezetője volt. 1817-ben a müncheni akadémia levelező tagja lett, majd 1823-ban professzor és az erlingeni egyetem díszdoktora. Fiatalon, tuberkulózisban halt meg 1826. október 7-én. Különféle üvegfajták fénytörő tulajdonságainak vizsgálata során sötét vonalakat figyelt meg a nátrium lángjának színképében, ezután más elemeknél is keresni kezdte ezeket. Spektrumvonalak százainak vizsgálata révénmegállapította, hogy az elemek színképeiben a vonalak egymáshoz viszonyított helyzete állandó, függetlenül attól, hogy a fény a Nap sugárzásából, a Hold vagy a bolygók visszavert fényéből vagy a laboratóriumban hevített fémből ered-e. Fraunhofer 1814-től 576 vonalat ábrázolt és a legerősebbeket A-tól G-ig terjedő betűkkel jelölte. Elnevezéseit ma is használják. Elsőként alkalmazta az optikai rácsot - üveglemezre karcolt finom vonalakat - a fény felbontására. A Nap átmérőjének mérésére heliométert szerkesztett. Munkássága megnyitotta az utat a színképelemzés fejlődése előtt. A Nap színképében ma a látható fény övezetében csaknem 25 ezer vonalat ismernek. Ezek elnyelési vonalak, amelyeket a nap vagy a csillagok légkörében található gázok szelektív abszorpciója hoz létre. A vonalakat először Brewsater próbálta megmagyarázni 1834-ben, a végleges értelmezést Kirchhoff törvénye adta meg 1860-ban. Eszerint minden gáz vagy gőz valamely hőmérsékleten azokat a színeket nyeli el, amelyeket azonos hőfokon maga is kibocsátani képes. Mindezt a XX. században a fény atomelmélete támasztotta alá.

[7]

1797. március 6.

Megszületett Balásházy János mezőgazdasági szakíró

A magyar agrártudomány úttörője Sátoraljaújhelyen született. Ügyvédként működött, 1827-től Zemplén vármegye szolgabírája volt. 1836-ban eladta zempléni családi birtokát, majd Debrecenben gróf Vay Ádám jószágigazgatója lett. Már 1824-től történeti és gazdasági cikkeket írt, majd 1829-ben a legelsők között már polgári irányú reformok gondolatát is felvetette. Elsőként javasolta a debreceni mezőgazdasági akadémia felállítását. Munkásságában különösen jelentős, hogy nemcsak ajánlotta a váltógazdaságot, hanem műveiben taglalta alkalmazásának feltételeit is. 1830-ban Okos gazda címmel a parasztság számára írt mezőgazdaságtant. Debrecenben hunyt el.

[8]

1806. március 6.

Megszületett Elisabeth Barrett Browning angol költőnő

Az 1850-ben megjelent 44 szonettből álló szerelmi ciklusa a szonettforma egyik legnagyobb angol mesterévé avatta. Verseiben többek között az olasz szabadságharc iránti lelkesedése jut kifejezésre, de kifejtette véleményét számos erkölcsi és társadalmi kérdésben is. Leghíresebb kötete, a Portugál szonettek 1847-ben jelent meg. Firenzében halt meg 1861. június 29-én.

[9]

1821. március 6.

A görögök fellázadnak a törökök ellen

A görög szabadságharcosok Alexandrosz Ipszilantisz vezetésével fellázadnak a török uralom ellen. A felkelés tulajdonképpen a moldvai román fejedelemségben kezdődik 1821. március 6-án, elsősorban az onnan várható orosz segítség miatt. Március 7-én Ipszilantisz Besszarábiából kiindulva benyomul Moldva fővárosába, Iaşiba. A külföldi segítségre azonban várni kell. Az osztrák államkancellár, Klemens Metternich herceg a Török Birodalmat `a legjobb, legkipróbáltabb és legnyugodtabb szomszéd`-nak nevezi; Oroszország Ausztria befolyása alatt áll.

[10]

1856. március 6.

Meghal Bezerédj István

A liberális reformellenzék képviselője Szerdahelyen született 1795. november 11-én. Pozsonyban és Sopronban végezte tanulmányait, majd Tolna vármegyébe költözött, ahol hamarosan a reformellenzék egyik megalapítója lett. Kitűnő szónoki képességei miatt a magyar Démoszthenésznek nevezték. Az 1840-es években vezércikkeket írt a Pesti Hírlapba. Az első olyan földesúr, aki 1836 után jobbágyaival örökváltsági szerződést kötött, s 1844 után önként adófizetést vállalt. 1848-1849-ben országgyűlési követ volt, s Debrecenben a mérsékelt liberálisokkal tartott. A szabadságharc leverésekor halálra ítélték, de kegyelmet kapott.

[11]

1867. március 6.

Meghal Hild József építész

Hild János építész fia Pesten született 1789. december 8-án. A bécsi akadémián tanult, majd Ch. Moreau, az Esterházyak építésze mellett dolgozott. Apja 1811-es halála után munkát vállalt, s építőmesteri engedélyt kért, de nem kapta meg. 1816-ban Itáliában járt tanulmányúton, ezután a legtöbbet foglalkoztatott pesti építész lett. Legjelentősebb alkotásai az 1838-as pesti árvíz után születtek. 1844-ben kapott mester címet, 1845-ben Pest város építésze lett. A magyar klasszicizmus legnagyobb alakjaként nagymértékben hozzájárult a reformkori Pest arculatának kialakításához. A fővárosban több mint 900 építkezése volt, közülük több száz ma is áll. Mind a világi, mind az egyházi építészet terén maradandót alkotott. Ő teremtette meg azt a bérháztípust, amely ma is jellemzi a város belső kerületeit. Klasszicizmusa egyszerűbb és emberközelibb, mint Pollack Mihályé, a monumentalitás inkább templomaira jellemző, melyek a szabadságharc után már a romantikához közelítenek. Ma is áll a belvárosban a Cziráky-palota, a Marczibányi-palota, a Ta:nzer-ház, a Derra-ház, a Valero-gyár épülete. Budai nyaralói a Hild-villa, a Csendilla, a Libaschinszky-villa. Ő tervezte a Mária Terézia laktanyát és a Császár fürdő belső udvarát. Vidéki kastélyai közül említendő a csákvári, a gyömrői, a bajnai és a tápiószentmártoni, jelentős templomai állnak Szatmárnémetiben, Cegléden, Lovasberényben. Az ő műve a pesti Hermina-kápolna, valamint a hatalmas egri székesegyház. Közreműködött az esztergomi és a pesti Bazilika tervezésében és kivitelezésében, de befejezni már nem tudta őket. Számos épülete elpusztult bontások vagy a II. világháború következtében.

[12]

1901. március 6.

Megszületett Mark Szemjonovics Donszkoj filmrendező

Odesszában látta meg a napvilágot. Vöröskatonaként harcolt a polgárháborúban, utána a Krímben teljesített belügyi szolgálatot, miközben a szimferopoli egyetemen jogot hallgatott. 1926-ban kezdett dolgozni a Moszkvai Filmgyárban, ahol először segédrendező és vágó volt, majd filmrendező. 1938-ban alapította a gyermekfilm studiót, amelynek - kisebb-nagyobb megszakításokkal - haláláig a vezetője volt. Első sikerét Makszim Gorkij életrajzi trilógiájának megfilmesítésével aratta 1938-39-ben. A nemzetközi elismerést az Akiket nem lehet leigázni című film hozta meg számára (1945). A háború után lendülete elfogyott, munkáiban kiütköztek a sémák: Az anya (1955), Foma Gorgyejev (1959), valamint a Lenin-család életéről szóló filmek, Az anyai szív (1965), Nagyezsda (1973). Saljapinról szóló filmjének elkészítésében halála (Mpszkva, 1981. március 24.) akadályozta meg.

[13]

1902. március 6.

Meghal Kaposi Móric bőrgyógyász

Kaposvárott született 1837. október 23-án. Bécsben folytatott orvosi tanulmányokat, majd 1866-ban magántanárrá képesítették. 1875-ben professzor, majd 1879-ben a bécsi bőrklinika igazgatója lett. A bőrgyógyászat gyakorlati művelésében a modern bőrkórtan egyik úttörőjének, az osztrák Ferdinand Hebrának a nyomdokain haladva a bőrbetegségek alapos morfológiai leírását tartotta irányadónak, s ez a klasszikus irányzat szinte a XX. század közepéig uralkodott. Ezen az alapon írta le a bőr látható elváltozásait, s igyekezett értelmezni a többi tünetet is. Nevéhez fűződik a kötőszövet egy igen rosszindulatú daganatának leírása, amelyet ma is gyakran Kaposi-szarkóma néven emlegetnek.

[14]

1919. március 6.

Moszkvában megalapítják a III. Internacionálét

Az európai kommunista pártok Moszkvában megalapítják a III. Internacionálét, közkeletű nevén a Kominternt (a Kommunista Internacionálét), amely a II. Internacionálé helyére kíván lépni (1889. július), mivel azt a háború kitörésekor feloszlatták. A szocialista II. Internacionálé a háború folyamán három részre bomlott. A jobbszárny, amelyhez a szocialista pártok többsége tartozott, támogatta a mindenkori kormányok háborús erőfeszítéseit. A centrum elutasította a jobboldal nacionalizmusát, s megpróbálta - pacifista célok kitűzésével - a II. Internacionálét újjászervezni. A balszárnyat Vlagyimir I. Lenin vezette. Ő mind a nacionalizmust, mind pedig a pacifizmust elutasította, s azt követelte, hogy az államok között folyó háborút változtassák át osztályharcos forradalommá. Lenin már 1915-ben szorgalmazta az új Internacionálé megalapítását, a "polgárháborút, nem polgári békét" jelszó terjesztését a munkások között. Összehívta Moszkvába a Komintern első kongresszusát, hogy elébe menjen a centrum törekvéseinek. A kongresszuson csupán 19 küldöttség s néhány nem orosz szocialista vett részt.

[15]

1926. március 6.

Megszületett Andrzej Wajda rendező

Fiatalon volt segédmunkás, majd egy templomfestőnek segédkezett. 1942-től a Honi Hadseregben szolgált. A háború után a krakkói Képzőművészeti Akadémián festészetet tanult, majd a Lódzi Filmművészeti Főiskolára járt, ahol 1952-ben kapott rendezői diplomát. Gyermekkori élményei és a háború határozták meg filmes pályáját, látásmódját a nagy lengyel képzőművészek formálták. A lengyel filmiskola születését A mi nemzedékünk című (1954) filmjétől számítják. Érdeklődésének középpontjában mindig a lengyel sors történelmi léptékű vizsgálata állt. Legismertebb filmjei: Csatorna (1956), Hamu és gyémánt (1958), Lotna (1959), A kisvárosi Lady Machbeth (1961), A paradicsom kapui (1967), Minden eladó (1968), Légyfogó (1969) Tájkép csata után (1970), Nyírfaliget (1970), Menyegző (1972), Márványember (1976), Vasember (1981), Ígéret földje (1974), Danton (1982), Ördögök (1988). A televízió számára is készített filmeket, emellett számos színházi rendezése volt Lengyelországban és külföldön. 1999-ben Adam Mickiewicz Pan Tadeuszát filmesítette meg. Ugyanebben az évben az Amerikai Mozgókép Alapítvány róla nevezte el a Szabadság-díjat, amelyet minden évben Kelet- és Közép-Európa egy rendezőjének adományoznak. 2000 márciusában életművéért Oscar-díjat kapott. 2001 júniusában megkapta a francia Becsületrend parancsnoki keresztjét. Még ugyanebben az évben Németország Nagy Érdemkeresztjével tüntették ki. 2002 májusában Varsóban megnyitották filmrendezői mesteriskoláját, ugyanebben az évben mutatták be az Aleksander Fredro Bosszú című vígjátékából készült filmjét. 2006-ban Életműdíjat, tiszteletbeli Arany Medve-díjat kapott a berlini filmfesztiválon.

[16]

1932. március 6.

Megszületett Bronislaw Geremek, a Szolidaritás egyik vezetője

Apja rabbi volt, aki Auschwitzban halt meg, Ő és édesanyja úgy menekült meg, hogy későbbi nevelőapja, röviddel az 1943-as varsói gettólázadás előtt kimenekítette és egy faluban elrejtette őket. A varsói egyetemen és Párizsban folytatott történelmi tanulmányokat. 1954-85 között a Lengyel Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézetének munkatársa volt, s közben 1960-65-ig a Sorbonne-on adott elő. 1965-80-ig a Történelemtudományi Intézetben osztályvezetőként tevékenykedett, 1989-től az intézet professzora. A lengyel kommunista állampártnak 1950-68-ig volt tagja. A pártból történt kilépésében szerepet játszottak a sztálini időket leleplező dokumentumok, majd 1968-as lengyelországi antiszemita kampány, valamint a Varsói Szerződés tagállamainak csehszlovákiai intervenciója. 1978-81 között az ún. `repülőegyetemek` egyik létrehozója volt. 1980-ban a Szolidaritás ellenzéki szakszervezeti szövetség tanácsadójaként, majd 1980-81-ig a programbizottság elnökeként tevékenykedett. 1981-82-ig internálták, 1983-ban pedig letartóztatták. 1983-87 között Lech Walesa tanácsadójaként dolgozott. 1989-ben részt vett a kerekasztal-tárgyalásokon, 1989-től parlamenti képviselő. 1991-ben egyik létrehozója volt az ún. Demokratikus Uniónak, amely 1994 áprilisától Szabadság Uniója néven működik, s ennek külügyi titkára, majd 2000-2001-ben elnöke volt. 1997 októbertől 2000 júniusáig külügyminiszterként tevékenykedett. Több történelmi munkája idegen nyelvű kiadásokban is megjelent.

[17]

1945. március 6.

A német hadsereg a Balaton északi partján ellentámadást indít...

...amely azonban rövidesen összeomlik.

[18]

1957. március 6.

Ghana független állam lesz

A nyugat-afrikai partvidék a XIII. századtól az Asanti Birodalom része, de a tengerpart a fantik kezén volt. A portugálok 1471-ben fedezték fel a területet és Aranypartnak nevezték el. (A tengerparton a XV. századtól felépített 40 erőd és vár a világörökség része.) A XVI. századtól rajtuk kívül az angolok, hollandok, németek, dánok hoztak létre kereskedőtelepeket, és főleg rabszolga-kereskedelemmel foglalkoztak egészen 1807-ig, amíg azt be nem tiltották. A XVIII. században évente mintegy 10 ezer rabszolgát hurcoltak innen Amerikába. A fantik, majd az asantik ellenállásának leverése után 1874-ben brit koronagyarmat lett, de az asantikat csak 1901-ben hódították meg teljesen. 1922-ben - a volt német gyarmat - Togót Ghánához csatolták. 1957. március 3-án Ghána volt az első afrikai brit gyarmat, amely kivívta függetlenségét a Brit Nemzetközösségen belül (az ország a Niger-vidék középkori birodalmáról kapta a nevét). Miniszterelnöke, Kwame Nkrumah lett, aki 1960. július 1-jén az akkor kikiáltott köztársaság élére került. Togó kivált Ghánából és önálló lett. Nkrumah elnök hatalmát 1966-ban jobboldali katonai puccs döntötte meg. Azután különböző politikai irányzatú katonai és polgári kormányzatok váltogatták egymást. 1981 utolsó napján Jerry Rawlings százados, a 1979-es választások eredményeként hivatalba került Hilla Limanntól vette át erőszakkal a hatalmat. A pártokat betiltották, az alkotmányt hatályon kívül helyezték. Csak 1992-ben engedélyezte újra a politikai pártok működését az országban.

[19]

1967. március 6.

Meghal Kodály Zoltán zeneszerző

Kecskeméten született 1882. december 16-án. Apja Galántán volt MÁV-állomásfőnök, ahol megszerette a nép dalait. Budapesten a bölcsészkar magyar-német szakán, illetve a Zeneakadémián tanult és szerzett diplomát. 1905-ben kezdte el népdalgyűjtő munkásságát és ismerkedett meg Bartók Bélával. Külföldi tanulmányútja és újabb népdalgyűjtő körút után a Zeneakadémia tanárává nevezték ki, ahol zeneelméletet, majd zeneszerzést tanított. 1910-ben lépett saját műveivel a nyilvánosság elé. A modern zene népszerűsítésére és népdalgyűjtésre irányuló törekvéseik Bartókkal rendre elakadtak a közönség közönyén és a hivatalos körök ellenállásán. 1917-19 között a Nyugatban számos cikkében a népzene jelentőségét hirdette, és lefektette a Bartók-esztétika alapjait. Az 1918-as polgári forradalom idején a Zeneakadémia aligazgatójává nevezték ki. 1919-ben részt vett a zenei direktórium munkájában, ezért később fegyelmi eljárás indult ellene, kinevezését érvénytelenítették és hét évig nem taníthatott. Elszigeteltségéből a Psalmus Hungaricus nemzetközi sikere emelte ki 1923-ban. 1926-ban Háry János című daljátéka is világsikert aratott.
Nevelő tevékenysége egyre szélesedett, műveivel is segítette a magyar kórusmozgalmat. 1932-ben mutatták be a Székelyfonót. További művei: Marosszéki táncok (1927-30), Nyári este (1927), Galántai táncok (1933), Budavári Te Deum - Buda felszabadulásának 250. évfordulójára (1936), Fölszállott a páva (1939), Concerto (1940). Zeneelméleti tevékenysége is jelentős, A magyar népzene című monográfiája 1937-ben jelent meg. A II. világháború alatt mentette az üldözötteket, majd neki is bujkálnia kellett. 1945-ben mutatták be a Missa brevis-t. Részt vett a demokratikus megújulásban, ő lett a Zeneakadémia igazgató-tanácsának elnöke, 1946-49 között pedig az MTA elnöke. 1948-ban mutatták be a Czinka Pannát, 1951-ben a Kállai kettőst. 1951-67 közt megjelent a Magyar Népzene Tára első kötete, és a zeneoktatásban is érvényesültek elképzelései. Zeneszerzői pályáján a népdalgyűjtésnek és rendszerezésnek, valamint Debussy hatásának volt nagy szerepe. Életműve csúcsai a Psalmus és a Te deum, mindkettőben sok a nyugat-európai műzenei elem, gregorián és reneszánsz harmónia, s érezhető rajtuk Palestrina és Bach hatása. Nem volt forradalmi újító, inkább megőrző-összegző művész. Zenéje, amely az egyszólamú keleti pentatóniából és a gazdagon harmonizált nyugat-erurópai műzenéből épült, homogén és eredeti. A népzenekutatás mellett jelentős volt munkássága a néprajz, zenetörténet, zeneesztétika, zenekritika, irodalomtörténet, a nyelvészet és nyelvművelés területén. A magyar zene érdekében tudományszervezéssel és ismeretterjesztéssel is foglalkozott. Meggyőződése volt, hogy csak az emberi hang, a közös ének lehet a széles körű zenekultúra alapja. Felismerte az ifjúság zenei nevelésének fontosságát, és egész életén át ezért az ügyért harcolt, ideértve az iskolai énekoktatást, a zenei írás-olvasás (szolfézs) alapvető funkcióját a tantervben, valamint a kóruskultúra hazai elemekre építő ápolását. A Kodály-módszer ma már világszerte ismert és követett példa a zenepedagógiában.

[20]

1986. március 6.

Meghal Bodrogi Tibor néprajztudós

Bodrogi (eredeti nevén: Fradl) Tibor Újpesten látta meg a napvilágot. 1950-ben a budapesti egyetemen néprajzos és ősrégész szakos oklevelet szerzett, s már 1948-tól dolgozott a Néprajzi Múzeumban. 1961-től a Néprajzi Múzeum főigazgatója, 1969-től az MTA Néprajzkutató Csoportjának tudományos osztályvezetője, igazgatóhelyettese, 1978-tól haláláig igazgatója volt. Az egyetemes néprajz nemzetközi hírű, kiemelkedő művelőjeként tevékenykedett. Múzeumi munkája irányította figyelmét a természeti népek művészetére. Óceánia művészete, Afrika művészete, Indonézia művészete című könyvei, valamint összefoglaló munkája, a Törzsi művészet Európában sok helyen szinte valamennyi világnyelven megjelent. Egyik fő feladatának tekintette a nyugat-európai etnológia klasszikusainak (Morgan, Frazer, Birket-Smith) megismertetését. A Magyar Néprajzi Társaság főtitkára, majd alelnöke is volt.

[21]

1986. március 6.

Meghal Pelle István kétszeres olimpiai bajnok tornász

A sportág első magyar olimpiai és világbajnoka Budapesten született 1907. július 26-án. Nemzetközi porondon 1930-ban Luxemburgban aratta első sikerét, amikor nyújtón lett világbajnok. Az 1932. évi Los Angeles-i olimpián lólengés és műszabadgyakorlatával arany-, egyéni összetettben és korláton ezüstérmes lett. 1927-36 között hétszeres magyar bajnok volt egyéni összetettben. Sikerei ellenére sem jutott megfelelő álláshoz. Az akkori társadalombiztosító, az OTI kisfizetésű hivatalnoka volt, ezért mind több bemutatót tartott, majd később artistaként külföldi cirkuszokban lépett fel. Ezért profinak nyilvánították. A berlini olimpia előtt visszaadták amatőr státuszát, a szerek mellett azonban már nem volt a régi. A világháború befejezése Németországban érte, majd kivándorolt Argentínába. Kezdetben artistaként lépett fel. Híres száma - fejen állva hegedült és közben magyarnótákat énekelt - nagy sikert aratott. A válogatott edzőjeként és az argentin testnevelési főiskola tanáraként vonult nyugdíjba. Azon kevés magyar olimpiai bajnok egyike, aki távozása után nem látogatott haza.

[22]

1987. március 6.

II. János Pál pápa - az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulásával - kinevezte az esztergomi főegyházmegye 81. érsekévé a 60 esztendős dr. Paskai László kalocsai koadjutor érseket.

[23]

1987. március 6.

A magyar kormány vállalja a hazai németek kultúrájának a korábbinál hathatósabb támogatását

Az 1987-ben aláírt magyar-nyugatnémet államközi szerződésben a magyar kormány vállalta a magyarországi németek kultúrájának a korábbinál hathatósabb támogatását. A magyarországi németség életében ekkor még mindig komoly tehertételt jelentettek az 1939-1949 közötti évtized kisebbségpolitikai fejlődésének feldolgozatlan történeti problémái. Ezek közös megvitatására nemzetközi tudományos konferencián tanácskoztak magyarországi és németországi történészek, s az előadások, illetve a konferencia anyagaiból megjelent kötet minden korábbi magyarországi publikációnál kritikusabb elemzéseket közöl a második világháború utáni kitelepítésekről, illetve a magyar kisebbségi politikáról.

[24]

1987. március 6.

Felborul a Herald of Free Enterprise brit komphajó

Zeebrugge belga város kikötőjében felborul a Herald of Free Enterprise brit komphajó. A szerencsétlenségnél 200 ember veszti életét. A szerencsétlenség okául a komphajókat üzemeltető társaság, a Townsend Thoresen azt adja meg, hogy az indulásnál a komp orrkapuja nyitva maradt. A beáramló víz elöntötte a gépkocsiszintet, s így perceken belül felborult a komphajó. Jóllehet a mentők igen hamar a szerencsétlenség színhelyére értek, a fedélközbe bezárt utasokon már nem tudtak segíteni.

Bezár