Felolvasónőjének köszönhetően élénkült fel Sisi magyarok iránti érdeklődése

Megnyitóbeszédében Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, a Mindszenty Alapítvány elnöke, Erzsébet királyné ükunokája úgy fogalmazott: Erzsébetet "a haza megmentőjének, gondoskodó nagyasszonyának nevezték". Kiemelte, hogy a császárné magyarok iránti rokonszenve és érdeklődése 1864-ben élénkült fel, mikor Ferenczy Ida személyében magyar felolvasónője lett. A fiatal nő elkötelezettsége és tisztelete Andrássy és Deák iránt nagy hatással volt Erzsébetre is - tette hozzá.

Habsburg-Lotharingiai Mihály rámutatott: az Erzsébet királynét övező tisztelet forrása abból eredt, hogy a kiegyezés létrejöttét nagy mértékben az ő személyének köszönhetjük. Az 1867-es kiegyezésen egy olyan új alkotmányos államrend alakult ki, amelyben azt a Ferenc Józsefet emelték törvényes uralkodóvá, akinek nevéhez a szabadságharc véres megtorlása fűződött. Szerinte a dualizmus teljes korszakán végigvonuló dilemmát, vagyis azt, miként lehetett a nemzet egyszerre királyhű úgy, hogy nem tagadta meg az 1848-as eszméket sem, "a királyné bájos alakja oldotta fel". Hozzátette, hogy az 1867-es koronázás után Erzsébet királyné kezdeményezésére ajánlotta fel a király a koronázási ajándékot, összesen 100 ezer forintot a szabadságharc honvédjeinek özvegyei, árvái és a rokkantak számára.

A hagyományok megélésének fontosságáról beszélt köszöntőjében Porga Gyula veszprémi polgármester. Hangsúlyozta: Veszprém múltjában olyan kincsek vannak, amelyeket fontos, hogy megmutassunk a jelen embereinek, és az is küldetésünk, hogy a történelmi falak közt gazdag kulturális életet éljünk, hozzátegyünk valamit elődeink örökségéhez. Erről szólnak a 27. alkalommal megrendezett Gizella Napok is - mondta.

A megnyitón Márfi Gyula veszprémi érsek a koronázási hagyományokat elevenítette fel, hozzátéve, hogy Erzsébet királynét 150 évvel ezelőtt Ranolder János veszprémi püspök koronázta meg. A köszöntők után Szelke László történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa az 1848/49-es szabadságharctól az első világháborúig tartó időszak bel- és külpolitikájáról tartott előadást.

A kiállítással tíznapos rendezvénysorozat kezdődött meg Veszprémben. A Gizella-napokon pénteken Szent Margit-szobrot avatnak, a Hangvillában szombaton a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, majd másnap a Muzsikás Együttes és Fülei Balázs zongoraművész lép színpadra, a május 13-ai ünnepség után Lajkó Félix és a Cimbaliband is koncertet ad a várszínpadon. Ezek mellett filmvetítések, kiállítások, családi- és gyermekprogramok, kirakodóvásár és további koncertek is színesítik a programsorozatot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
• Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét