Fegyvereivel szorította ki Európából neandervölgyi rokonait a modern ember

A tudomány jelenlegi állása szerint a mai ember és a közeli rokon neandervölgyiek mintegy 5000 éven keresztül egyszerre voltak jelen Európában. Kevéssé ismert azonban annak a folyamatnak a háttere, melynek során a modern ember sokkal sikeresebben növelte meg egyedszámát és jelent meg a kontinens egyre nagyobb részén, miközben az őslakos neandervölgyiek körülbelül 40 000 évvel ezelőtt eltűntek.

A kutatók 146 darab csiszolt kőeszköz-fejet vizsgáltak meg, amelyek a dél-olaszországi Grotta del Cavallo nevű barlangból származnak, és az úgynevezett Uluzzi-kultúrához tartoznak. Az Uluzzi-kultúra az első európai eszközkultúra, amely az őskőkorszak vége, azaz a felső paleolitikum technikai szintjét elérte.

A kutatók elmondása szerint hasonló eszközökre találni példát a korabeli Kelet-Afrikában, azonban az óriási távolság miatt ebben az esetben közvetlen kapcsolatról aligha lehet szó. A kőeszköz-fejek elemzése sok információval szolgált azok rendeltetéséről és alkalmazásáról.

Az egyik vizsgálat során digitális mikroszkóppal vetették össze az őskori eszközökön található használati nyomokat a különféle kísérleti példányokon találhatókkal.

A mikroszkopikus repedésnyomok és a sorozatos becsapódások által okozott apró sérülések az íj vagy atlatl segítségével célba juttatott eszközökön lévő nyomokkal nagy mértékű egyezést mutattak, azonban jelentős mértékben különböztek az egyszerű szúrás vagy kézből való dobás által előidézett nyomoktól és sérülésektől.

A lövedékeket mechanikusan célba juttató eszközök jóval nagyobb becsapódási energiát eredményeznek, ami a kutatók szerint megmagyarázza előnyüket a neandervölgyiek egyszerű eszközeivel szemben.

A kutatók spektroszkópiás mikroszkópos vizsgálatot is végeztek a kőeszköz-fejeken. Ennek során nyilvánvalóvá vált az is, hogy komplex összetételű ragasztó segítségével rögzítették azokat a lándzsákhoz, illetve nyílvesszőkhöz.

A ragasztó többek között okkert, növényi eredetű gumit és méhviaszt is tartalmazott. A lelőhely vizsgálata kizárta annak lehetőségét, hogy ezek az anyagok egyéb módon, későbbi szennyeződésként kerültek volna a vizsgált tárgyakra.

Az elsőként Dél-Európában megjelenő modern emberek vagy önállóan fejlesztették ki az új technikákat vagy – jelenleg ismeretlen úton – Afrikából hozták magukkal ismereteiket.

Annyi mindenesetre igen valószínű a tanulmány alapján, hogy fejlett eszközeik rendkívül nagy előnyhöz juttatták őket a zsákmányszerzésben, aminek köszönhetően számuk is nagyobb mértékben nőtt a neandervölgyiekéhez képest. Ez végül utóbbiak Európából való kiszorulásához, majd kihalásához vezetett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai