Arcot kapott a gyenyiszovai ember a modern tudomány segítségével
2019. szeptember 23. 15:52 MTI
Izraeli tudósok rekonstruálták a gyenyiszovai ember csontvázát egy 70 ezer évvel ezelőtt élt 13 éves lány csontmaradványaiból nyert DNS-minták alapján.
Korábban
A gyenyiszovai ember létezését egy 2008-ban az Altáj-hegységben fekvő Gyenyiszova melletti barlangban talált ujjperc alapján állapították meg. Azóta csak kevés gyenyiszovai fosszíliát találtak a kutatók: egy állkapocscsontot, három zápfogat és egy ujjhegyet. A neandervölgyi emberek csoportjából kiváló gyenyiszovai ember DNS-ét a megtalált maradványokból 2012-ben szekvenálták.
Liran Carmel, a jeruzsálemi Héber Egyetem genetikaprofesszora elmondta, annak ellenére, hogy nagyon kevés lelet maradt fenn, sikerült elkészíteniük a gyenyiszovai ember teljes csontvázát. Carmel kutatócsoportja kifejlesztett egy technológiát, amellyel megfejtették az ősi DNS-t, és ami még fontosabb, a génaktivitást.
A génaktivitás például különbözik a békánál és az ebihalnál, hiába azonos a DNS-ük. Ennek hála először készülhetett el részletes anatómiai rekonstrukció, ami megmutatja, milyenek voltak ezek az emberek, akik a professzor szerint "nagyon hasonlítottak hozzánk". Ugyanakkor a génaktivitás feltérképezésével meg tudták állapítani, hogy anatómiailag mennyiben különbözött a modern embertől és a neandervölgyi embertől.
A tudósok 56 vonást azonosítottak, amelyben a gyenyiszovai ember különbözött, főként a koponyaformájában. Ez alapján készült el 85 százalékos pontossággal a gyenyiszovai csontváza.

A ferde homlok, a hosszú arc, a nagy medence a neandervölgyivel mutat hasonlóságot, de a nagyon széles koponya és a fogazat nagy íve már a gyenyiszovai jellegzetessége. A kutatók szerint a gyenyiszovainak sötét volt a bőre, a szeme és a haja.
A 13 éves gyenyiszovai lány csontvázának rekonstrukciójához egy művész közreműködésével készült el a fej és az arc rajza, amelyet a tanulmánnyal együtt tettek közzé a Cell című tudományos folyóiratban.
Korábbi kutatások szerint mintegy 800 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyi és a modern ember egy ismeretlen közös ősből fejlődött ki. Majd nagyjából 400 ezer éve újabb kettéválás következett be, amikor a gyenyiszovai ember csoportja kivált a neandervölgyiből. Ez a csoport ezután Ázsiába vándorolt, míg a neandervölgyi ember nagyrészt Európában maradt.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Hitler
- A bukás árnyékában – Hitler utolsó őrült terve
- A történelem legkegyetlenebb diktátorai
- Mit gondolt Hitler, amikor meglátta Chaplin „A diktátor” című filmjét?
- A németek szabadsága is odaveszett a Reichstag tüzében
- Aki túlélte Hitler és Sztálin merényleteit is
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Rooseveltnek és Hitlernek is dolgozott a német üzletember
- A rossz időjárási viszonyok mentették meg Hitler életét
- Hitler a lövészárokban tett szert katasztrófákhoz vezető küldetéstudatára
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34