Fásultság, skizofrénia és dohányzás – mit „köszönhetünk” a bennünk élő neandervölgyinek?

Több mint 100 ezer olyan brit örökítőanyagát vizsgálták meg, akik neandervölgyi ősöktől származó DNS-sel rendelkeznek, és arra jutottak, hogy nagy százalékban figyelhető meg náluk fásultság, lehangoltság, hajlamosabbak arra, hogy este sokáig ébren maradjanak, és nagyobb arányban dohányoznak.

A lipcsei Max Planck Intézet munkatársai által vezetett kutatás megállapította, hogy a nem afrikai eredetű emberekben talált neandervölgyi DNS befolyásolja az egyén bőr- és hajszínét is. A kutatók azt feltételezik, hogy a neandervölgyiek már jól alkalmazkodtak az Európára jellemző kis mértékű és változékony napfényhez, amikor a modern ember először megérkezett Afrikából mintegy 50 ezer éve - közölte Michael Dannemann, az American Journal of Human Genetics című szaklapban megjelent tanulmány társszerzője.

A szakértők már évek óta tudják, hogy a neandervölgyi és a modern ember kereszteződött. A nem afrikai eredetű emberek DNS-ének két százaléka a neandervölgyi ősöktől származik, egy olyan fajtól, amely mintegy 40 ezer éve kihalt. Korábbi tanulmányok megvizsgálták a betegségek és a neandervölgyi DNS közötti összefüggést, és arra a következtetésre jutottak, hogy az ősi DNS hatással van olyan betegségekre, mint például a diabétesz.

Dannemann és kollégája, Janet Kelso a neandervölgyi DNS-nek a modern ember nem betegségekhez köthető jellegzetességeire gyakorolt hatását kezdte vizsgálni. A brit Biobank DNS-adatbankjában lévő genommintázatokat hasonlították össze egy, az orosz-mongol határ közelében, Dél-Szibériában talált neandervölgyi lelet genomjával.

Tizenöt fizikai jellegzetességet tudtak a neandervölgyi DNS-hez kötni, mint például bizonyos haj- és bőrjellemzőket, de viselkedésre vagy az egyén úgynevezett kronotípusára vonatkozó jellemzőket is. A kronotípus azt határozza meg, hogy az illető reggel vagy este aktív. A neandervölgyi DNS egy bizonyos szakaszával rendelkezők például nagyobb százalékban voltak reggel aktív típusok.

Egy független tanulmányban, amelynek eredményei a Science című tudományos lapban jelentek meg csütörtökön, a kutatók a horvátországi Vindija-barlangban talált neandervölgyi lelet genomját vizsgálták. A kutatás szerint a modern emberben fellelhető ősi DNS kapcsolatba hozható az étkezési zavarokkal, az ízületi gyulladással és a skizofréniával.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs