A neandervölgyiek már 130 ezer évvel ezelőtt is megpróbálkoztak a fogászattal

2017. július 5. 12:43

Nyilvánvaló bizonyítékot találtak Horvátországban a kutatók arra nézve, hogy a modern ember „unokatestvére”, a neandervölgyi mintegy 130 ezer évvel ezelőtt megpróbált segíteni fogfájós társán. Az utóbbi években egyre több jel utal arra, hogy a neandervölgyiek jóval intelligensebbek voltak, mint azt korábban feltételeztük róluk.

Korábban

Az észak-horvátországi Krapina kisváros mellett a múlt század elején megtalált ősi fogazatot a szakértők most újból elővették a vitrinből, hogy megvizsgálják. Az analízis során egyértelműen megállapították, hogy a fogazaton számos, mesterségesen keletkezett karcolás, vájat, rovátka található, írta a The Independent.

Bár nem lehet kizárni, hogy más magyarázata van a jelenségnek, az amerikai és horvát kutatók szerint mindez bizonyítottan arra utal, hogy a neandervölgyiek egyfajta fogpiszkával igyekeztek eltávolítani a fogakból a sérült részeket, valamint arra törekedtek, hogy az esetlegesen fájdalmat okozó fogi illeszkedéseket valamiképpen eltüntessék. A szakértők szerint mindez újabb ékes bizonyítéka, hogy az „unokatestvér” nem egy lassú észjárású, primitív barlanglakó volt. A legújabb kutatások szerint egyébként a neandervölgyiek az aszpirin és a penicillin természetben megtalálható formáit gyógyszerként alkalmazták.

A krapinai lelőhelyen nyolc darab, közel 130 ezer éves saskaromból álló ékszert is feltártak már. A nem mindennapi nyakláncot a neandervölgyiek készíthették. A rétisasok megcsiszolt és felfűzött karmaiból álló darab a legrégebbi ékszer, amelyet valaha felfedeztek. A szimbolikus célra használt csecsebecse a modern ember Európába való érkezése előtt közel nyolcvanezer évvel készült.

David Frayer, a Kansasi Egyetem munkatársa szerint a fogakon látható jelek azt mutatják, hogy ha egy neandervölgyi egyénnek fájdalmai voltak, társai megpróbáltak a segítségére sietni. „Az ős felismerhette, hogy társának fogászati problémája van, és megpróbált segíteni neki, mégpedig úgy, hogy fogpiszkákkal tulajdonképpen kicsit lefaragott az előzápfogból” – magyarázta a kutató.

„Mindez a jelenségek érdekes láncolata, amelyet elsősorban a modern embertől várnánk. Bárkinek lehetnek fogfájdalmai, és a neandervölgyiek közül is sokan tudták, hogy milyen problémák lehetnek egy sérült foggal. A karcolások pedig arra utalnak, hogy betegünknek sikerült rávennie valakit, hogy segítsen rajta” – tette hozzá.

A kutatók úgy vélik a fogpiszka valamilyen csontból, esetleg egy merevebb, fás szárú növényből készülhetett. Természetesen azt még nem lehet tudni, hogy ez a szokás széles körben elterjedt lehetett-e a neandervölgyiek között, vagy csupán a 130 ezer évvel ezelőtt, a mai Horvátország területén élő egyedek voltak ilyen ötletesek. „Ám az tény, hogy a fogászat tudományának kezdetei jóval korábbra nyúlnak, mint azt eddig mertük volna gondolni” – magyarázta. Érdekesség, hogy a régészek szerint az egyik legelső fogpiszka a Homo habilis idejéből maradhatott ránk, mintegy 1,8 millió évvel ezelőttről.