Ez a fenyő már akkor élt, amikor az ember még csupán ismerkedett a földműveléssel
2016. január 6. 13:03
A világ legrégebbi fája egy Svédországban növekedő, 9550 éves norvég lucfenyő, amelyet az Umeå Egyetem természetföldrajz professzora, Leif Kullman, pontosabban az oktató szibériai huskyja fedezett fel 2004-ben. A kutya után Old Tjikkónak nevezték el a növényi matuzsálemet.
Korábban
A jégkorszak idején az Északi-tenger vízszintje mintegy 120 méterrel volt alacsonyabb a mostaninál, így Norvégia és Nagy-Britannia között erdő húzódott, magyarázta Leif Kullman. Hozzátette: az állandó szél és az alacsony hőmérséklet az Old Tjikkóból gyakorlatilag egy bonszáj fát alkotott, ami elősegítette, hogy több ezer éven át fennmaradjon, ugyanis a magasra növő fák nem élnek ilyen sokáig.
A közép-svédországi Dalarna tartományban lévő Fulufjället-hegységben található norvég luc a „világ legrégebbi fája” nevet kapta, ám pontosítanunk kell: a világ legrégebbi ismert fája, amely ivartalan szaporodással született. A ma már ötméteres fa a zord, szélsőséges időjárásnak köszönhetően életének első néhány ezer évében egy satnya kis bokor volt. Az utóbbi évszázad felmelegedésének köszönhető, hogy fa méretűvé cseperedhetett.
A lucfenyő az ún. vegetatív klónozás, vagyis az ivartalan szaporodás miatt élhetett meg ilyen szép kort. A képen is látható fa föld feletti része viszonylag fiatal (a becslések szerint pusztán hatszáz éves), a növény igazán idős része maga a gyökérzet. A fa törzse az elmúlt évezredek során többször elpusztult, azonban a gyökérzet érintetlen maradt, így újabb törzs nőhetett ki belőle. Az ivartalan szaporodás egyik módszere az ún. gyökereztetés, más néven bujtás, amelynek lényege, hogy az anyanövény egyik föld feletti része a föld alá kerülve gyökeret növeszt. Ez történt az Old Tjikkóval is, amelynek alsóbb ágait a ráeső nehéz hóréteg lenyomta a talajszintre, ahol a következő év tavaszán gyökeret eresztett, így biztosítva saját utánpótlását.
A dendrokronológiai vizsgálatok szerint a lucfenyő mintegy 9550 éves (összehasonlításként: az első emberi írás Kr. e. 4 ezer után született), ami megcáfolta azt a tézist, miszerint a norvég luc csupán kétezer évvel ezelőtt kezdett elterjedni a mai Svédország területén. Az újabb elméletek szerint már tízezer évvel ezelőtt megjelent a svéd vidéken.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap