Évszázadokon át keresték a titokzatos déli kontinenst a régi korok hajósai

Őrségváltás a tengereken: a németalföldi felfedezők

A spanyol tengeri hatalom hanyatlása a déli kontinens keresésében is változást hozott, mert az angolok és a hollandok nem akarták, hogy a fűszerekhez történő hozzáférés spanyol kézen maradjon.

A Fűszer-szigetekről a 17. század elején kiebrudalták az ekkor a spanyol korona uralma alá tartozó portugálokat, és ezzel párhuzamosan felderítették a térséget.

Willem Janszoon 1605–1606 során a Jáva szigetén lévő Bantenből indulva, a Duyfken („galambocska”) névre hallgató hajója fedélzetén.

„Ausztrália” első térképe Nicolas Vallards 1547-ben készült atlaszából

Janszoon körülhajózta Új-Guineát, de nem haladt át a Torres-szoroson, hanem délre fordult, és a York-félsziget nyugati részén partra szállt.

Ő volt az első európai, aki Ausztrália földjére tette a lábát.

Ennek ellenére maga Janszoon úgy hitte, hogy az a föld még Új-Guineához tartozik, és a néhány hónappal később arra hajózó Torres felfedezése ellenére a holland térképek egy ideig követték Janszoon hibás feltételezését.

Dirk Hartog 1616-ban a Holland Kelet-indiai Társaság megbízásából, az Eendracht (angolul Concord) nevű hajóval tartott Batávia (a mai Dzsakarta) felé, mikor a többiektől egy vihar elválasztotta.

Hogy le ne maradjon, a navigátora javaslatára az Indiai-óceánon keresztül vezető rövidebb utat választotta, és 1616. október 25-én elérte Ausztrália nyugati partjait a róla elnevezett szigetek közelében. Ő volt a második feljegyzett európai, aki Ausztrália földjére léphetett.

1. Ismeretlen föld
2. Spanyolok és portugálok Óceániában
3. Telepesek a déli kontinens nyomában
4. Őrségváltás a tengereken: a németalföldi felfedezők
5. Terra Australis bukása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek