Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói

Az Örök Város ragyogása

Olaszország fővárosába látogatva majd’ háromezer év története kerül karnyújtásnyi közelségbe. A Római Birodalom örökségét az utódok sokszor saját képükre alakítva bár, de megőrizték a későbbi korok számára. Ékes példája ennek a Tevere partján álló Angyalvár, amely a Kr. u. II. században Hadrianus császár síremlékének épült, a középkorban pedig Róma erődjévé és a pápák menedékévé vált. Az egyházfők fellegvárából idővel nyári lak lett, a reneszánsz pápák idején jelentős átalakításokat végeztek rajta: a pápai lakosztály falait például Raffaello tanítványainak freskói díszítik.

A reneszánsz idején megszilárduló pápai hatalom nemcsak az Angyalváron, hanem Róma egészén rajta hagyta a nyomát. A XV–XVI. század fordulóján tevékenykedő mesterek művei a mai napig az Örök Város ragyogó ékkövei: a Bramante tervezte Szent Péter-bazilika, a Sixtus-kápolna Michelangelót dicsérő mennyezetfreskója, Raffaello klasszikus és bibliai témájú festményei nélkül Róma ma elképzelhetetlen.

Középkori felhőkarcolók

A középkori Itália városaiban a gazdag családok egymással versengve építették a mind magasabb toronyházakat. San Gimignano városában ez odáig jutott, hogy a középkor végére már 72 ilyen torony állt a városban, amelyek akár a hetvenméteres magasságot is elérték. A helyi tanács végül kénytelen volt rendeletet hozni, miszerint egyetlen torony sem épülhet magasabbra, mint a közigazgatás székhelyéül szolgáló Palazzo Comunale mellett álló, 54 méter magas Torre Grossa. Az itáliai toronyházak legtöbbje az idők során áldozatul esett a háborúknak, a természeti csapásoknak és más veszedelmeknek. San Gimignanóban azonban tizennégy torony még ma is áll, egyedülálló látképpel felruházva a városkát. Ezek közül ma csak a legmagasabb, a Torre Grossa látogatható.

Görög színház a vulkánnál

Taormina Szicília északkeleti részén, az Etna tűzhányójától alig húsz kilométernyire fekszik. A Kr. e. 400 körül görög telepesek által Tauromenion néven alapított város a XIX. században vált népszerű turistacélponttá. Természeti kincsei – a vadregényes hegyek, a közeli Etna, a meleg vizű Jón-tenger – mellett épített és kulturális öröksége is megalapozta hírnevét. Különösen jól ismert a Kr. e. III. században épített görög kőszínháza, amely egykor 5-6000 nézőt is befo­gadhatott, és 109 méteres átmérőjével a siracusai után Szicília második legnagyobb ókori teátruma.

A színház már a XVIII. század vége óta megragadta az utazók és különösen a művészek fantáziáját. Számtalan festő igyekezett megörökíteni a romok nyújtotta lenyűgöző panorámát, ame­lyet Johann Wolfgang von Goethe itáliai utazásáról írt beszámolója tett híressé. E festők között magyarokat is találunk: Csontváry Kosztka Tivadar a XX. század elején többször is kísérletet tett a taorminai látkép megörökítésére, mígnem a mára világhírűvé vált, grandiózus festményével felelt meg a kihívásnak.

Cikkünk helyszíneire Ön is könnyen eljuthat az OTP Travel jóvoltából. Válogasson az olaszországi utazási ajánlatok széles palettájáról az otptravel.hu oldalon!

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése