7 végzetes pillanat

Éva miért egy fügefáról veszi le a tiltott gyümölcsöt a Sixtus-kápolna freskóján?

2018. november 20. 14:29 Múlt-kor

Michelangelo talán legismertebb alkotása, a Sixtus-kápolna mennyezetfreskója 540 m²-es területével a világ legnagyobb egybefüggő freskója. Legismertebb része Ádám teremtése, ám számos érdekes bibliai rész is megörökítésre került, többek között a bűnbeesés, amelynek során Éva nem egy almafa, hanem egy fügefa gyümölcséért nyúl. Vajon miért?

Sixtus-kápolna freskója

„Az egész világ rohant, mikor a boltozatot felfedték, és a látványa bőven elegendő volt ahhoz, hogy áhítatos csendre intse őket” – írta Giorgo Vasari történetíró kortársairól, aki a kápolna mennyezetfreskójának 1512. november elsejei átadásán vettek részt. A hatalmas felületet a reneszánsz mester négy éven át festette. A leleplezés hatalmas szenzációnak bizonyult, egyfajta „nemzeti” ünnep kerekedett az átadóünnepségből, pedig a tömegek valójában vajmi keveset láthattak a festmény részleteiből a 20,7 méteres magasság miatt. Többek között azt sem, hogy Ádám és Éva híres gyümölcsfája nem alma-, hanem fügefa.

Michelangelo (1475–1564) kilenc festményrészen örökíti meg Mózes első könyvének jeleneteit, ám számos egyéb bibliai alak és utalás is feltűnik a művön. Az 1508 és 1512 közötti évek nem teltek el gondtalanul, a reneszánsz mester többször majdnem feladta, és számtalan alkalommal gondolta komolyan, hogy nem ő kell ennek a monumentális alkotásnak az élére, és hogy semmi keresnivalója e földi életben festőként. Nem csupán azért érezte így, mert saját magát valójában szobrászként írta le.

Michelangelo fiatalon a Mediciek firenzei humanista beállítottságú akadémiáján gyarapította ismereteit, ahol a platóni eszmék keveredtek a kereszténység elveivel. A zseni azonban mindig is megkérdőjelezte az Isten és az emberek közötti kapocs, vagyis az egyház túlzott hangsúlyozását. Természetesen ezt így nyíltan nem lehetett vállalni, és azon (liberálisabb) elképzelését, miszerint az egyes emberek közvetlen kapcsolatban állnak Istennel, a szimbolika segítségével jelenítette meg a freskón.

A mennyezetfreskó középső részén helyezkedik el Ádám és Éva megkísértésének története. A kép alapvetően ketté van osztva a fa által, és a kompozíciót úgy álmodta meg a mester, hogy a kiűzetés irányát mutató, kardot tartó angyal által egy keresztre is hasonlít. Michelangelo úgy vélte, Ádám épp olyan vétkes a bűnbeesésben, mint Éva, a kígyót viszont nőalakként jelenítette meg. Különös az is, hogy a korabeli gondolkodástól eltérően Michelangelo tiltott gyümölcse füge volt. (Legalábbis egy fügefa termése, mert maga a gyümölcs nem annyira felismerhető a két nő kezei között.) A Vulgatában, az egyház hivatalos latin nyelvű fordításában a tudás fája azonban almafa, míg a zsidó kánonban tűnik fel többször a fügefa, amelynek számos egyéb jelentése is van, csakúgy mint az almának.

A gránátalmától a gombáig

„Az asszony látta, hogy a fa élvezhető, tekintetre szép, és csábít a tudás megszerzésére. Vett tehát gyümölcséből, megette, adott férjének, aki vele volt, és az is evett belőle” – olvashatjuk a Teremtés könyvében az ember első bűnét. Bár Isten halálbüntetés terhe mellett megtiltotta számukra, hogy „a jó és rossz tudásának fájáról” egyenek, Éva nem tudott ellenállni a kígyó és a tudás csábításának, Ádám pedig az asszonynak, így a Teremtő kiűzte őket az Édenkertből. A gyümölccsel természetesen nem emelkedhettek isteni magasságokba, a tiltás csupán a Teremtő és teremtmény közti viszony elfogadását volt hivatott jelezni.

A Biblia nem említi, hogy a titokzatos fán milyen gyümölcs termett, habár a falatozás után, mikor felnyílt a szemük és észrevették, hogy mezítelenek, fügefalevelekből készítettek maguknak kötényt. Néhányan ezért a tiltott gyümölcsöt fügeként azonosítják, amelynek fája az ókorban a nemi életet jelképezte, vagyis ezen elmélet szerint a bűnbeesés valójában nemi bűn volt. (Az 1563-ban záródó tridenti zsinat után egyébként a Sixtus-kápolnában minden mezítelen alak „illetlen részeit” fügefalevéllel kellett eltakarni.)

Van olyan hipotézis, miszerint Ádámék búzát vagy gránátalmát ettek, a közfelfogás szerint azonban a tudás tiltott gyümölcse az alma, amely később a keresztény szimbolikában a bűn jelképe, majd pedig a megváltás szimbóluma lett, míg korábban a szerelmet és a termékenységet is jelképezte. Az alma elsőként a latin szerzőknél bukkant fel, ami félrefordításon (esetleg egy jól sikerült szójátékon) is alapulhat. A malum latinul ugyanis bűnt jelent, míg a malus almafát. Ám a pomum szó jelentésváltozása is szerepet játszhatott: eleinte „gyümölcsöt, fa termését” jelentette, később viszont már az almát. A bűnbeesést ábrázoló képeken általában almafa látható az éppen bűnbe eső emberpár mellett, ritkábban fügefát vagy szőlőtőkét is felfedezhetünk tiltott gyümölcsfaként, sőt a franciaországi Plaincourault apátság XIII. századi freskóján az első emberpár gombát falatozott.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Az utolsó ítélet egy részlete a freskónA Plaincourault apátság XIII. századi freskóján az első emberpár gombát falatozott

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!