Észrevétlenül lopódzva szedték áldozataikat a hírhedt asszaszinok
2022. november 14. 18:01 Múlt-kor
Korábban
Szíriai politika
A források szerint Haszan 1124-ben halt meg. Ő és utódai a síitákhoz hasonlóan várták a rejtőzködő Mahdi visszatérését, ám mindaddig, amíg ez meg nem történik, addig egy Istentől vezetett tanítómesterre, egy imámra van szükség. A nizáriták szerint az ő imámjuk lehet az egyetlen ilyen hiteles tanító, nem pedig a szunnita kalifák, vagy a többi síita irányzat imámja. Mindez lehetővé tette, hogy a földrajzilag egymástól távol lévő pontokon élő nizáriták közösségbe formálódjanak.
Maszjaf vára, az asszaszinok szíriai központja.
A legerősebb csoport Szíriában alakult ki Rasid ad-Dín (1132 k. – 1193) vezetése alatt. Rasid Alamutban kapott kiképzést, és akárcsak a többieket, elküldték más vidékekre téríteni. Ez a vidék Szíria volt, amely akkoriban vallásilag különösen megosztott volt, és a Fátimidák szíriai hatalmának összeomlása után a különböző frakciók és felekezetek semmilyen eszköztől nem riadtak vissza egymás ellen. Aleppóban, majd Damaszkuszban például több ezer nizáritát mészároltak le. Rasid a hagyományos asszaszin stratégiát követve megszerezte Maszjaf erődjét, és innen irányította a nizáritákat. Őt nevezték később a „Hegyi Öregnek”.
Amellett, hogy Rasid karizmatikus vezető volt és nagyfokú önállóságot élvezett a nizáriak államán belül, ügyesen lavírozott a különböző helyi hatalmasok közt, a keresztes államokat is beleértve. A legnagyobb ellenfele a történelemből alighanem mindenki számára ismerős lehet: Szaladin (1138 körül – 1193), Jeruzsálem visszafoglalója alaposan megnehezítette a dolgát.
Néhány esetben keresztes vezérek is áldozatul estek a szinte bárhova beépülni képes, hónapokig, de akár évekig rejtve maradó asszaszinoknak
Két merényletet is megkíséreltek ellene, cserébe ostrom alá vette Maszjafot, az asszaszinok szíriai központját. Állítólag egy sátrában hagyott, leszúrt férfit ábrázoló figura vette rá végül, hogy felhagyjon az ostrommal.
Bár Rasid alapvetően együtt tudott működni a keresztesekkel a közös ellenségeik okán, mégis két híres keresztes vezető meggyilkolása is az asszaszinok nevéhez fűződik. Az egyik áldozat Tripoliszi Rajmund volt, aki élete során annyi ellenséget gyűjtött, hogy a nizári asszaszinokat valószínűleg felbérelték ellene. Hasonlóképpen járt a magát 1192-ben Jeruzsálem királyának kikiáltó Montferrati Konrád is, akit vélhetően a harmadik keresztes hadjáraton tartózkodó angol és francia király rivalizálásának folyományaként öltek meg.
Szaladin
Az Európában elterjedt hírüket elsősorban Marco Polo alapozta meg. Beszámolója szerint az asszaszinok úgy toborozták az öngyilkos küldetésre indulókat, hogy előbb drogfogyasztással egybekötött színjátékot adtak elő nekik, amelyben elhitették velük, hogy éppen a paradicsomban tartózkodnak, ahol szép nők és bőség veszi körül őket. Később azonban ebből az álomból „felocsúdtak”, a Hegyi Öreg orvosainak köszönhetően, és közölték velük, hogy a paradicsom ismételt eléréséhez teljesíteniük kell a parancsokat. Apróbb probléma, hogy mire Marco Polo papírra vetette ezeket a szavakat, az asszaszinok csillaga rég leáldozott.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- 11 napra tűnt el nyomtalanul a krimi koronázatlan királynője, Agatha Christie tegnap
- Margaret Thatcher az Egyesült Királyság élén tegnap
- Az első szívátültetéssel sikeresen magára haragította a dél-afrikai rezsimet Christiaan Barnard tegnap
- Viktória királynő közbenjárásával szabadult ki a börtönből Kossuth Zsuzsanna tegnap
- Három kategóriában díjazták a Magyaroszág 365 fotópályázat alkotóit tegnap
- Jézus Krisztus születésének ünnepére készít fel minket az adventi várakozás tegnap
- Szegény amerikai lányból lett a brit parlament első női képviselője Lady Astor tegnap
- A hidegháború végét jelentette a máltai találkozó 2024.12.02.
