Eredeti színükben pompázó házak szegélyezte utcára bukkantak Pompejiben
2018. május 22. 10:59 MTI
Szinte tökéletes állapotban lévő és eredeti színükben pompázó erkélyekkel szegélyezett utcácskát tártak fel régészek a dél-olaszországi Pompejiben. Az illetékes olasz kulturális hatóságok szerint az épületeket a Vezúv 79-es kitörésekor elpusztult város egy eddig feltáratlan, nagyjából 66 hektáros területén folyó munkálatok során fedezték fel.
Korábban
„Egy ilyen felfedezés igazi újdonságnak számít Pompeji ezen területén” - írta közleményében a régészeti lelőhely, megjegyezve, hogy majdnem kétezer évvel a vulkánkitörés után a romváros még mindig képes meglepni a régészeket.
A mostani felfedezés nem csupán azért különleges, mert a látogatók eredeti színükben láthatják majd az épületeket, hanem mert Pompejiben rendkívül ritkák az olyan épületek, amelyeknek felső szintje is átvészelte az elmúlt évezredeket. Ennek oka, hogy a szomszédos Herculaneummal ellentétben, amelyet alulról felfelé temetett be a hamu, Pompejire felülről csapott le a végzete.
A Vezúvtól való nagyobb távolsága miatt Pompejit vékonyabb rétegben borította be a törmelék – átlagosan négy méter magasan, míg Herculaneumot több mint 20 méter magasan –, ami azt jelenti, hogy az épületek felső szintjét nem volt, ami megóvja a pusztulástól.
A most feltárt épületek jellegzetes „pompeji vörös” színűek, és virágokat, valamint állatokat idéző geometriai formák díszítik őket. Massimo Osanna, a pompeji régészeti lelőhely igazgatója szerint az erkélyek nem csupán a színüket, hanem néhány bútordarabot is megőriztek a jelenkor számára.
Némelyiken még amforákat is találtak a kutatók, akik szerint a római időkben főleg bor és olaj tárolására használt cserépedényeket annak idején száradni hagyták kint a tulajdonosaik. Az újonnan feltárt területen zajló munkálatok befejeztével a térséget megnyitják a látogatók előtt.
Pompeji 20 ezer lakójának jelentős része meghalt a vulkánkitörés során, amikor maga alá temette egy réteg láva, sár és por. Csak a 18. században fedezték fel az elfeledett város nyomait, benne számos nagyon jó állapotban megőrződött holttesttel, amelyek még abban a pozícióban voltak a rétegek alatt, amelyben egykor az életükért küzdöttek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap