Elsőként az 1878-as berlini kongresszus ismerte el Montenegrót önálló államnak

Hadakozó törzsekből modern állam

I. Péter uralma alatt 1809-ben a kicsiny ország orosz segítséggel Napóleon csapatait is visszaverte – akik addig nem szenvedtek szárazföldön vereséget –, a katonai sikerek pedig korábban nem látott tiszteletet eredményeztek irányába a törzsfők részéről. Ezt kihasználva előkészítette a rendkívül elmaradott ország modernizálását, korszerű törvényeket és államapparátust vezetett be.

Utódja 17 éves unokaöccse, Rade lett II. Péter néven, aki amellett, hogy folytatta a külvilágtól elzárt teokratikus állam modernizálását, végleg leszámolt a Petrović-család hatalmát fenyegető Radonjićokkal.

Átható központosítást vitt véghez az államszervezetben, bevezetve az első központi adókat és a 12 leghatalmasabb törzs képviselőiből álló szenátus, az országot járó bíróságok (Guardia) és a rendőrség (perjanikok) intézményét. Habár intézkedései jócskán csorbították a hagyományos törzsi hatásköröket, és emiatt nem voltak népszerűek, rendszere működőképesnek bizonyult.

II. Péter vladika

II. Péter Dániel nevű unokaöccsét jelölte ki utódjául, akit előrelátó módon Bécsben, illetve Szentpéterváron taníttatott. Habár végül Péter halála után bátyjával, a szenátus által jobban támogatott Peróval meg kellett küzdenie a hatalomért, a nép támogatását maga mögött tudó Dániel sikeresen átvette a vladikai széket, majd fel is számolta: kihirdette a Montenegrói Fejedelemség létrejöttét, és kizárólag világi vezetőként uralkodott.

I. Dániel a gazdag szerb kereskedőcsaládból származó Darinka Kvekićet vette feleségül, akitől egy lánya született. Mivel nem volt fiúörököse, e véletlennek köszönhetően ismét nagybátyáról unokaöcsre szállt az uralkodói cím: miután 1860-ban egy törzsi viszályból kerekedő merénylet áldozata lett, testvére, Marko fia, Miklós (Nikola) lett a következő fejedelem.

Miklós az immár szekuláris államot tovább korszerűsítette, miközben Európát járva igyekezett minél több udvarban országa diplomáciai elismerését elérni. II. Sándor orosz cárral való találkozása különösen fontosnak bizonyult: az 1860-as és 1870-es évek során Montenegró több alkalommal is háborúba keveredett a hanyatló Oszmán Birodalommal, ezek során jelentős orosz hadisegélyben részesült.

1. Nagyhatalmak között
2. Teokratikus állam a Balkánon
3. Hadakozó törzsekből modern állam
4. Királyságból tagállam

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Kádár

• Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály
• Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
• Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt
• Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?