2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk
ITT támogathatsz bennünket

„Élete szomorú, talán ok nélkül az...” Erzsébet királyné anyasága

2021. március 20. 13:06 Sziklay Cs. Mónika

Elsütött pisztoly az alvó gyermek feje mellett

Férje támogatása miatt Erzsébet anyai szerepének gyakorlásában is új erőre kapott, s anyósa ellenkezése ellenére a politikai okokból tervezett 1857-es magyarországi útjára mindkét gyermekét magával vitte. Az utazás azonban tragédiával végződött. Röviddel megérkezésük után az országban dúló tífuszjárványban mindkét leány megbetegedett. Míg Gizellánál csak enyhébb tünetek mutatkoztak, a kétéves Zsófia állapota viszont nem javult. Erzsébet tizenegy órán át virrasztott haldokló gyermeke mellett, aki május 28-án el is hunyt.

„Kicsikénk immár angyal az égben. Hosszú küzdelem után, fél 10-kor nyugalomban eltávozott. Megsemmisülten állunk a történtek előtt. Sisi megadással törődött bele az Úr akaratába” – táviratozta Ferenc József a szüleinek. Gyermeke halála után a még csak 19 éves Erzsébet súlyos letargiába esett, önvád kínozta. Életben maradt gyermekével sem törődött (Gizellától való távolságtartása élete végéig megmaradt, soha nem sikerült vele igazán meghitt kapcsolatot kialakítania). Egymást váltó periódusokban vagy a túlzásba vitt lovaglásba menekült, vagy teljes tétlenségbe zuhant.

Állapotában javulás csak azután állt be, mikor kiderült: újra gyermeket vár. A várva várt trónörökös, Rudolf nehéz szülést követően 1858. augusztus 21-én jött világra. A nép ujjongott, Ausztria-szerte hálaadó ünnepségeket rendeztek. Örömmel várt gyermeke megszületése után újra csalódnia kellett. Anyai szerepétől ismételten megfosztották, fiával kapcsolatosan egyetlen döntést sem hozhatott.

A trónörökös, mint jövendőbeli uralkodó nevelése nagy odafigyelést kíván – vallotta anyósa, így Rudolf orvosának, dajkáinak, nevelőinek kiválasztását ugyanúgy magának vindikálta a főhercegnő, mint a trón várományosának időbeosztását. A két asszony közti szakadék ekkorra betemethetetlenül elmélyült. Erzsébet 1859-ben már leplezetlen indulattal írja testvére, a későbbi nápolyi királyné házasságkötésekor: „Tudom jól, hogy szegény testvéremre olyan anyós vár, aki semmivel sem jobb az enyémnél.” Sisi csak akkor lehetett gyermekeivel zavartalanul, amikor elutazott velük a bécsi udvarból.

Korán megmutatkozott, hogy Rudolf leginkább édesanyja lelki alkatát örökölte: introvertált, szemlélődő személyiségjegyei éles ellentétben álltak édesapjáéval, és ez egész életére meghatározó jelentőséggel bíró konfliktushoz vezetett. Ferenc József császár széles látókörű, de alapvetően a szigorú katonai normák embere volt. Ilyen Habsburg uralkodót akart faragni fiából is. Ezért aggódott, hogy Rudolfnál „minden betegség oly sokáig tart”.

A trónörökös hatodik születésnapján gróf Leopold Gondrecourt tábornokot bízták meg nevelői tisztséggel, aki az otthon töltött időben már-már szadizmusba hajló módszerekkel kívánta „megerősíteni” a túl érzékenynek tartott gyermek jellemét és fizikumát. „Valóságos őrület – mondta erre Erzsébet –, hogy vízkúrákkal rémisztgetnek egy ilyen hatesztendős gyermeket, s hogy hőst akarnak nevelni belőle.” De Gondrecourt ennél is tovább ment: éjszakánként például pisztolyt sütött el az alvó gyermek feje mellett, téli hajnalokon hóban gyakorlatoztatta, s előfordult az is, hogy a lainzi állatkertben a magára hagyott, halálra rémült kisgyermeknek azt kiabálta: „jön a vaddisznó”.

Amikor Erzsébet erről értesült, ultimátumot adott a férjének, válasszon, vagy a tábornok, vagy ő: „Kívánom, hogy korlátlan, teljes hatalommal rendelkezzem mindenben, ami a gyermekeket illeti. Kizárólag az én dolgom megválasztani környezetüket, tartózkodásuk helyét, én tartom kezemben nevelésük teljes irányítását, egyszóval rajtam áll megállapítani mindent nagykorúságuk pillanatáig. Továbbá azt kívánom, hogy kizárólag én döntsek mindabban, ami az én személyes ügyeimet illeti, csakúgy, mint abban, ami környezetem megválasztására, tartózkodásom helyére, s minden belső változásra vonatkozik. Erzsébet.”

Ferenc József félve attól, hogy elszánt felesége elhagyja, a tábornok eltávolítása mellett döntött. A határozottságát visszanyerő anya lassan átalakította a gyermekek és önmaga szűk környezetét, s immár azt is elérte, hogy az anyósához hű személyeket elmozdítsák mellőle.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Az ifjú párSisi, Gizella, a csecsemő Rudolf és az elhunyt Zsófia arcképe1857-ben magával vitte Zsófiát Magyarországra, ahol a lány a tífuszjárvány áldozata lett1858 nyarán végre 101 ágyúdörrenést lehetett hallani Bécsben, ám Rudolf trónörököst is kisajátította az anyós, így a két nő közti szakadék teljesen elmélyültA kisgyermek Mária ValériaRudolf belső tulajdonságait tekintve leginkább édesanyjára ütött: introvertált, szemlélődő személyiségjegyei éles ellentétben álltak a császárévalMária ValériaA császárné kezdetben még bájosnak gondolta anyósát, később már kevésbé
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár