Együttműködött a neandervölgyi és a modern ember

A közép-izraeli Tinshemet-barlangban 2017 óta zajló, Jossi Zaidner és Israel Hershkovitz által vezetett ásatások során az elmúlt fél évszázad legjelentősebb középső paleolitikumi emberi temetkezéseit tárták fel. A kutatócsoport négy fő területet vizsgált: a kőeszközkészítés technikáját, a vadászati stratégiákat, a szimbolikus viselkedésformákat és a társadalmi komplexitást.

Az eredmények azt mutatják, hogy a neandervölgyiek, a pre-neandervölgyiek és a Homo sapiens csoportjai nem elszigetelten éltek, hanem folyamatos kapcsolatban álltak egymással. A kőeszközök és a megmunkálási technikák hasonlósága azt jelzi, hogy a különböző emberi fajok között aktív tudástranszfer zajlott, amelynek révén kulturálisan egyre közelebb kerültek egymáshoz.

A kutatás legjelentősebb megállapítása a temetkezési szokásokhoz kötődik. A leletek alapján mintegy 110 ezer évvel ezelőtt a levantei régióban – a világon elsőként – megjelent a formális temetkezés gyakorlata. A Tinshemet-barlang emberi maradványainak elrendezése arra utal, hogy a területet dedikált temetkezési helyként használták.

A halottak mellé helyezett tárgyak – kőeszközök, állatcsontok és okkerdarabok – a túlvilági életbe vetett korai hit jelenlétét feltételezik. A barlangban talált jelentős mennyiségű ásványi pigment (okker) használata – amelyet valószínűleg testfestésre alkalmaztak az identitás kifejezése vagy a csoportok megkülönböztetése céljából – a szimbolikus gondolkodás magas szintjét bizonyítja.

A levantei olvasztótégely

A Közel-Kelet, azon belül is a levantei folyosó az emberi evolúció egyik legkritikusabb földrajzi csomópontja. Ez a régió kötötte össze Afrikát – a Homo sapiens származási helyét – Eurázsiával, ahol a neandervölgyi ember fejlődött ki. A korábbi uralkodó tudományos paradigma szerint a két faj találkozása többnyire versengéssel, az erőforrásokért folytatott élethalálharccal és a neandervölgyiek fokozatos kiszorításával járt (bár a genetikai keveredés ténye már korábban is ismert volt).

A Tinshemet-barlang leletei alapvetően írják felül ezt a szegregációs narratívát. Marion Prévost, a tanulmány társszerzője szerint a vizsgált időszakban bekövetkező kedvező éghajlati változások megnövelték a terület eltartóképességét, ami demográfiai robbanáshoz és a különböző Homo fajok sűrűbb érintkezéséhez vezetett.

Jossi Zaidner professzor a régiót egy olyan őskori "olvasztótégelyként" írja le, ahol az együttműködés és a technológiai innovációk megosztása kulcsfontosságú volt a túléléshez és a kulturális fejlődéshez. Az új izraeli felfedezés megerősíti, hogy a technológiai és társadalmi haladás hajtóereje az emberi történelem hajnalán sem az elszigeteltség, hanem a különböző populációk közötti interakció és tudáscsere volt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2023

• Spanyolországba vitte az ókori Tróját El Greco
• A Beatrice megfigyelése
• Egy budai orvos kettős élete
• A nagyszentmiklósi Nákó-kastély
• A börtönbe zárt CPg 
• A Kex zenekar és a politikai rendőrség
• Hét híres tűzeset
• A zálogházak története
• Zilahy Ágnes és egyetemista kosztosai