Egyik fél sem tartotta be az országot szétszakító visegrádi békét

Mulandó békülés

Az oszmán haderő azonban csak Budáig jutott, amelyet a Szent Koronával együtt átadott Szapolyainak. Ferdinánd 1530-ban a bátyja által rendelkezésre bocsájtott katonai erőre támaszkodva megkísérelte visszafoglalni Budát és megerősíteni megingott hatalmát magyar földön, de kudarcot vallott.

Szulejmán átadta a koronát Szapolyai Jánosnak

Bár Wilhelm von Roggendorfnak sikerült elfoglalnia Esztergomot, Visegrádot és Vácot, Buda ostroma sikertelenül végződött.

A kialakult patthelyzetet az egymással szemben álló két magyar király egy három hónapra szóló békével próbálta feloldani.

A fegyverszünetet 1531. január 21-én Visegrádon kötötték meg. Az egyezményt azért nevezhetjük kiemelkedő fontosságúnak, mert a két rivális itt ismerte el először hivatalosan az ország területi megosztottságának tényét.

Ferdinánd azt remélte, hogy a Visegrádon megkötött fegyvernyugvás után hamarosan mód nyílik majd a békekötésre János királlyal, vagy ahogyan ő hívta, a „vajdával”.

Szapolyai hajlott ugyan a megegyezésre, de Szulejmán, akinek érdekében állt a hatalmi rivalizálás fenntartása, nem fogadta el a két király „testvéri összeborulását”. A háború tovább folytatódott, és a két uralkodónak csak 1538-ban sikerült békét kötnie Nagyváradon.

A békeegyezmény tulajdonképpen hivatalosan is elismerte az ország kettéosztottságát: a Magyar Királyság nyugati része Ferdinánd, a keleti, Erdély központtal Szapolyai János uralma alá került.

Az egyezménybe azt is belefoglalták, hogy János király halála után az egész ország Habsburg Ferdinánd jogara alatt egyesül. A korosodó Szapolyainak ugyanis a váradi béke megkötésekor nem volt felesége és utóda.

A titokban kötött szerződést egyébként egyik fél sem tartotta be. Szapolyai továbbra is dinasztiát akart alapítani, ezért a rá következő évben nőül vette Zsigmond lengyel király leányát, Jagelló Izabellát, aki 1540 júliusában fiút szült neki.

Ferdinánd, miután tudomást szerzett a házasságról, követei révén beárulta Szapolyait a szultánnál, felfedve a titkos váradi szerződés országegyesítő részleteit.

Két héttel fia születése után Szapolyai János meghalt, de még halála előtt megeskette tanácsadóját és jobbkezét, Fráter Györgyöt, hogy tartsa János Zsigmondnak a magyar trónt. Ferdinánd újból a fegyverekhez nyúlt, hogy trónigényét foganatosítsa. Wilhelm von Roggendorf seregeivel ismét Buda ellen indult, de ezúttal is kudarcot vallott.

János Zsigmond és Szulejmán 1566-os találkozója Zimonyban

Eközben az évtizedes párbaj nevető harmadika, Szulejmán is támadásba lendült, miután Roggendorf elvonult Buda alól, 1541. augusztus 29-én csellel bevette a várat. A törökök ekkor már nem vonultak ki a Magyar Királyság területéről, hanem kialakították az ország közepén ék alakban elhelyezkedő hódoltságot. Mohács után 15 évvel a Magyar Királyság három részre szakadt, az országra másfél évszázadnyi kemény küzdelem várt.

1. Egy ország, két király
2. Mulandó békülés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt
• A Hohle Fels vízimadara, a figurális művészet hajnala
• Miért festette meg Michelangelo Isten hátsóját?
• Meglepő Klimt-festményt állítottak ki Hollandiában
• Vincent van Gogh ismeretlen őrangyala
• Majdnem 100 évvel a fej után feltárták a Buddha szobor testét is
• A Mona Lisát ellopása tette igazán híressé
• A kalandos életű festő és zongorista: Gyertyánffy Berta
• 10 érdekesség a tetoválás történetéből