Egy viking vezér vérvonalának útja Anglia trónjáig

Trón a tengeren túl

De mindezek között Richárdnak egy családtag támogatására szolgáló egyszerű gesztusa az, ami a legdrámaibb következményekkel járt. Húga, Emma korábban feleségül ment II. Æthelred királyhoz, és amikor Villásszakállú Svend és fia, a leendő Nagy Knut seregei fenyegették Angliát, Richárd befogadta és védelme alá vette a királyi családot.

1013-ban tehát egy fiatal fiú, a későbbi Hitvalló Eduárd érkezett Normandiába, hogy ott II. Richárd, majd fia, Róbert, majd annak fia, Vilmos védelme alatt éljen. Miután 1042-ben végül elnyerte az angol koronát, állítólag tett egy ajánlatot Vilmosnak, aki ezt az angol királyság öröklésére vonatkozó ígéretként értelmezte: ez szolgált neki alapul az 1066-os invázióra.

Hitvalló Eduárd, Anglia királya

Hódító Vilmos életét és tetteit ez a cikk nem elegendő bemutatni. Annak idején leghangsúlyosabb jellemzője az volt, hogy már fiatalon megmutatta oroszlánkörmeit, amikor kiharcolta magának apja trónját. Az sem volt véletlen, hogy oly sokan követték, amikor 1066-ban kockázatos vállalkozásra indult a Csatorna túloldalára, és jól mutatja személyiségének lenyűgöző erejét. (Mások talán inkább rémisztőnek mondanák, és vannak, akik szerint még ez is túlontúl udvarias kifejezés lenne.)

Lehetséges, hogy a Vilmos által összeállított flotta, amivel Normandiából Angliába hajózott, a tengerjáró őseitől származó hagyományok folytatásának tekinthető. De ez nem olyasmi volt, ami lényegében „normannak” lenne nevezhető: inkább egy különösen tehetséges hadvezér teljesítménye, aki eddigre már Normandia hercegségének ura volt.

Hódító Vilmos, Normandia hercege és Anglia királya

A turisztikai ügynökségeknek nem szükséges Normandia „viking szellemére” apellálnia, hogy meggyőzze az utazókat az odalátogatásról: különleges szépsége mellett a hely történelmi jelentőséget is rejt. A normann identitás a Karoling-ház Frank Birodalmának széthullását követő évszázad hatalmi küzdelmeiben formálódott, egy olyan elit keze által, amely változatos etnikai és társadalmi háttérrel rendelkezett, és magával hordozta múltjának emlékezetét.

1. Kísért a vikingek szelleme
2. Egy hercegség születése
3. Idegenek idegen földön
4. Trón a tengeren túl

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek