Egy új Hohler Fels-i Vénusz melltöredékeire bukkantak

A most megtalált faragott mamutagyar darabkák mérete mindössze 22 x 23 x 13 milliméter, a kutatók szerint biztos, hogy nem egy, a barlangból már korábban előkerült oroszlánemberről vagy valamilyen állatról készült figura részei lehetnek. Sokkal valószínűbb, hogy a 2008 szeptemberében megtalált női szobrocskához köthető, ám egy másik változat részei voltak.

A most megtalált szobortöredékeket magába foglaló szobor a szénizotópos vizsgálatok szerint mintegy 40 ezer évvel ezelőtt készülhetett, tehát a hét éve megtalált, másik Hohler Fels-i Vénusszal együtt a világ legrégebbi emberábrázolása lehet. Az új lelet a formáját és a kidolgozottságát tekintve hasonlít a korábbi Vénuszra. A hasfal egy részét, valamint a melleket megjelenítő töredékek alapján a kutatók szerint az új lelet valamivel nagyobb lehetett a korábbi, hat centiméteres alkotástól. Abban is hasonlítanak, hogy mindkét figura az aurignaci kultúra termékei, tehát abban az időben készültek, amikor a modern ember szédületes gyorsasággal terjedt szét Európában, kiszorítva a korábbi „tulajdonost”, a neandervölgyi embert.

„A felfedezés azt mutatja, hogy a női szobrocskák jelenléte nem lehetett olyan ritka az aurignaci kultúrában, mint azt korábban gondoltuk, valamint a szexualitás, a szaporodás és a termékenység miatti aggódás általános volt, és egy hosszú és gazdag története lehetett, amely mélyen belenyúlt a jégkorszakba” - magyarázta Nicholas Conard német régész, aki munkatársával, Maria Malinával az Archäologische Ausgrabungen című folyóiratban jelentették meg tanulmányukat.

A hétéve előkerült hat centiméteres, teltidomú nőfaragványnak sem lába sem feje nincs, de kicsit balra tolódva, a válla fölött egy gondosan kimunkált gyűrű látható, és a szobor sima felülete is arra mutat, hogy függőként viselhette gazdája. A szobrocska bal karja és a bal válla hiányzik. A szobor nem volt festett, de több vésett csík húzódik rajta.

A barlangban korábban már állatfaragványokat és egy olyan kőtárgyat is találtak, ami lehetett akár „szexuális játékszer” is. Az archeológusok a szobor korában egyetértenek, de arról számos nézet alakult ki, hogy vajon milyen céllal készült a faragvány. Míg egyesek termékenységi szimbólumnak vélte, esetleg éppen a szülés ábrázolásának, addig Mellars szerint az alapvető motiváció a szex lehetett. „Ezek az emberek a szex megszállottai voltak" - fogalmazott Paul Mellars, a Cambridge-i Egyetem tudósa még hét évvel ezelőtt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• A csata, ahol Napóleon hadvezéri képességei megrendültek
• Egész életét a török elleni harcra tette fel Hunyadi János
• A britek Washington elrablásával akartak fordítani a háborún 
• Jeanne d’Arc küzdelmei
• Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai”
• Ötszáz éve volt a lovagkor utolsó csatája 
• Számtalan áldozatot követelt az első világháború legvéresebb ütközete
• Harc minden négyzetméterért: az Ivo Dzsima-i csata tragédiája
• Az első világháború árnyékában: Fosztogatás és rekvirálás az északkeleti hadszíntéren