Egy lengyel és egy magyar tisztnek köszönhette az Egyesült Államok ütőképes lovasságát
2021. január 8. 08:33 Múlt-kor
Korábban
A szabadság harcosa
Kazimierz Michał Władysław Wiktor Pułaski 1745. március 4-én vagy 6-án született a Lengyel–litván Unió de facto fővárosában, Varsóban. Édesapja, Józef több fontos pozíciót is betöltött az államigazgatásban, és igen magas szintű iskoláztatást kapott egy, a theatinus rend által működtetett iskolában.
A család életét katolikus lengyel nemesekként meghatározta, hogy a 18. század folyamán fokozatosan növekedett az orosz cár befolyása a lengyel–litván államalakulat ügyeire, mígnem 1768-ban a terület orosz protektorátussá vált.
Az ortodox egyház növekvő ereje ellen fellépni akaró lengyel nemesek, köztük Pułaskiék – az ekkor 15 éves Kazimierz-zsel együtt – a podóliai Bar erődjében megalapították a Szent Kereszt Lovagjai nevű szervezetet, az úgynevezett bari konföderáció katonai szárnyát, amelynek nagymestere Józef volt, egyik fontos helyettese pedig Kazimierz.
A fiú élete első csatáját ez év áprilisában vívta, és az 1772 nyaráig tartó háborúban többször kitűnt vezetői alkalmasságával. A lengyel nemesség törekvései végül elbuktak, Pułaski pedig előbb Poroszországba, majd Franciaországba ment.
Az orosz–török háború alatt megkísérelt egy lengyel egységet szervezni, de mire bármilyen lépés történt volna, az Oszmán Birodalom 1774-ben vereséget szenvedett. Pułaski kénytelen volt visszatérni Franciaországba.
Az adósságai miatt börtönbe is kerülő Pułaski végül az amerikai forradalomban találta meg következő célját: kapcsolatain keresztül sikerült találkozót eszközölnie a függetlenségre vágyó gyarmatok párizsi nagykövetével, Benjamin Franklinnel, aki a forradalom egy másik külföldi segítőjével, Lafayette márkival egyetértett abban, hogy szükségük van a férfira. Pułaski úgy érkezett 1777 nyarán Amerikába, hogy Franklin már levélben méltatta képességeit Washingtonnak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 18:05
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 16:05
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén 15:05
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap