Egy ház bontásakor került elő az első auschwitzi deportálás menetrendje
2016. június 15. 11:24
Az Auschwitz-Birkenau Alapítvány birtokába került annak a különvonatnak a menetrendje, amely a haláltábor első 728 lengyel foglyát szállította a dél-kelet-lengyelországi Tarnówból. A dokumentumot az első deportálás 76. évfordulóján, kedden mutatták be.
Az alapítvány tavaly egy magánszemélytől szerezte meg az egyik krakkói külvárosi ház lebontásakor előkerült iratot. A keddi auschwitzi megemlékezésen a dokumentumot az Auschwitz-Birkenau Alapítvány elnöke, Agnieszka Molenda mutatta be. Mint elmondta, az irat az első deportálás harmadik forrásdokumentumának számít. Eddig a deportált foglyok két, Tarnówban és Auschwitzban összeállított listája volt a kutatók birtokában.
Az egykori keleti vasutak krakkói főigazgatósága (Generaldirektion der Ostbahn in Krakau) által 1940. június 11-én kiállított négy oldalas dokumentum szerint a különvonatot a náci Németország biztonsági rendőrsége, a Sicherheitspolizei krakkói parancsnoka rendelte meg. A Tarnówból Auschwitzba haladó különvonat, valamint a visszafelé haladó üres vonat számára kiadott 571-es számú menetrend szerint a vagonok a Tarnów-Krakkó-Trzebinia-Auschwitz útvonalon haladtak óránkénti 60 kilométeres sebességgel. Míg a Tarnówból induló vonat 500 tonnát nyomott, visszafelé 400 tonna volt a súlya.
Lengyelországban az első lengyel deportálás emlékére 2006 óta tartják a náci koncentrációs és megsemmisítő táborok áldozatainak nemzeti emléknapját június 14-én. Tavaly egy parlamenti határozat értelmében a német jelzővel egészítették ki a táborok - és egyúttal az emléknap - meghatározását, utalva az UNESCO által 2007-ben jóváhagyott névváltoztatásra, amelynek értelmében az auschwitzi haláltábor a nemzetközi szervezet világörökségi listáján Auschwitz-Birkenau német náci koncentrációs és megsemmisítő táborként szerepel.
Az eredetileg a lengyel foglyok számára létesített auschwitzi táborba deportáltak között az 1939 szeptemberében indított német támadás ellen Lengyelországot védő katonák, a lengyel földalatti függetlenségi szervezetek tagjai, diákok voltak, valamint a lengyelországi zsidók egy csoportja is. Az első deportáltak közül 239-en élték túl a háborút, már csak néhányan vannak életben közülük.
Az auschwitzi koncentrációs tábort a náci Németország 1940-ben építtette Lengyelországnak a harmadik birodalomhoz csatolt részén. Az auschwitzi múzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát. 1942 közepéig a foglyok többsége lengyel volt, 1943-tól a legtöbben zsidók voltak, 1,1 milliónyian érkeztek oda.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2020
- Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
- Hét halálos divattrend
- Galgamácsa királyi vadászkastélya
- Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
- Aki elhozta Párizst Budapestre
- A Mona Lisa titokzatos elrablása
- Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
- A darázsderék tündöklése és bukása
- Rubens fejedelmi falvédői
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap