Egy félreállított fejedelem a hanyatló Erdélyben: II. Apafi Mihály

Vészterhes gyermekkor

Apafi Mihály 1676. október 13-án látta meg a napvilágot Gyulafehérvárott, a fejedelemség egyik központjában, I. Apafi Mihály és Bornemissza Anna fiaként. A leendő fejedelem vészterhes korszakban nőtt fel: a század közepe óta az önállósulást célzó erdélyi törekvéseket a szultán haragja gátolta.

Az oszmánok terjeszkedő birodalma korábban nem tapasztalt mértékű adót vetett ki a vazallus államra – ezért is szokás az Apafiak regnálását Erdélyben a gyengülés, illetve a hanyatlás korszakának nevezni.

I. Apafi Mihály (fejedelem 1661 és 1690 között) nyomására az 1681-es gyulafehérvári országgyűlésen a három erdélyi rendi nemzet, a magyar, a székely és a szász fejedelemmé választotta fiát.

Az ifjabbik Apafi uralmának szultáni megerősítésére három évet kellett várni, végül az athnamé birtokában elhárultak az akadályok a fejedelmi szék elfoglalása elől.

Az 1684-ben koalícióba tömörült Szent Liga erői eközben Buda felszabadítása után óriási lendülettel söpörték el az oszmán uralmat, egyre tovább nyomulva a Balkánon.

A Bécs ostromakor még a szultán alattvalójaként harcoló I. Apafi Mihály és az erdélyi rendek látták, hogy a török félhold hanyatlóban van, ezért a reálpolitikai megfontolások Bécs mellé állították a fejedelmet a Szent Liga háborújában.

Lipót biztosra ment: 1687-1688-ban Lotharingiai Károly és Antonio Caraffa tábornok császári csapatai megjelentek a Király-hágón túl, majd Fogaras várába zárták Apafit, véget vetve a török másfél évszázados uralmának Erdélyben.

Az 1687. október 27-i hírhedt balázsfalvi szerződés ugyanakkor megmutatta a Habsburg abszolutizmus árnyoldalait: 750 ezer rajnai forint háborús hadisarc és további egymillió forint értékű ellátmány szolgáltatására kötelezték az erdélyieket, ami a szultánnak addig fizetett évi adó többszöröse volt.

A császár olasz tábornoka, Caraffa a következő évben Nagyszebenben hűségre eskette I. Apafi Mihályt, a Habsburgok uralma így végül elérte a Kárpátok bérceit.

1. Vészterhes gyermekkor
2. A kurucok királya, Erdély fejedelme
3. Lipót császár diplomája
4. A lemondott fejedelem trónfosztása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye