Elfeledett középkori csata indította el Franciaországot a nemzetté válás útján
2018. július 27. 12:51 Múlt-kor
Korábban
A franciák hajnala
A terv szerint János harapófogóba szorította volna Fülöp Ágost hadait. Míg az angol uralkodó a délnyugat-franciaországi La Rochelle-ben szállt partra, szövetségesei féltestvére, Salisbury Vilmos irányítása alatt északról támadták volna meg a franciákat. Az angol király jelentősebb francia sereget (mintegy tízezer főt) csalt délre, azonban IV. Ottó német-római császár nem tudta kihasználni az északon megnyíló rést, majd Fülöp Ágost visszaért északra, ahol végül János király nélkül zajlott le a döntő ütközet a gazdag flandriai területek határainál, Bouvines mellett.
A kis település lakóinak száma még napjainkban sem éri el a 800 főt, s a 13. században sem volt túl jelentős a mocsaras környéken elterülő falu - jóllehet a Lille és Tournai közti út egyik fontos állomásánál, a kis Marque folyócskán átvezető híd lábánál terül el.
Fülöp Ágost hadai Lille irányából nyomultak előre, s a tervek szerint a flandriai területekhez tartozó Hainault-t akarták feldúlni, amikor 1214. július 27-én megérkezett a hír: egy jóval nagyobb számú koalíciós sereg érkezik a déli erdőségekből. A franciák vissza akartak húzódni Lille irányába, azonban a király úgy döntött, a folyó jobb partján mégis felállítja a csatasort. A megérkező főként német hadak meglepetésszerű támadásra készültek, azonban inkább ők lepődtek meg, amikor csatarendbe sorakozott franciákkal találták magukat szemben.
Egy forró vasárnapon került sor az ütközetre, amely négy-öt órán át tartott. "Igazi mészárlás alakult ki. Jóllehet már az ún. érett középkor közepén járunk, az íjászat még nem fejlődött ki teljesen, így a közelharc gyakran vérfürdőbe csapott át. Ráadásul a hadvezérek is a sűrűjébe kerültek, ha pedig elestek, a vezér nélkül maradt hadtestek jóval sebezhetőbbek voltak" - magyarázza Alain Streck francia történész.
A gyalogosok által használt fő fegyver egy, a végén horogban végződő lándzsa volt, amit a szúrás mellett arra is lehetett használni, hogy a lovagokat lerántsák lovaikról. A csata hevében egy ízben Fülöp Ágost is a földre került, és csak egy testőre lélekjelenlétén múlt az élete. A 15 ezer fős francia, valamint a 25 ezer fős szövetséges hadsereg összecsapásából végül az előbbi került ki győztesen, a flandriai grófot elfogták, a német császár pedig elmenekült. Mindkét oldalon körülbelül 1000-1000 fős volt a veszteség, azonban a franciák közel 9 ezer ellenséges katonát ejtettek foglyul, további 700, a Flandriával szomszédos Brabanti Hercegségből való zsoldost pedig kardélre hánytak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
